Svédország költi a legtöbbet
Magyar- és Írország élvezi a multinacionális vállalatok kutatás-fejlesztési outsourcingelőnyeit leginkább, e két országban ugyanis a külföldi tulajdonnal alapított vállalatok adják az ipari k+f hetven százalékát - olvasható egyebek között az OECD most publikált egyik tanulmányában. A Tudományos, technológiai és ipari eredmények idei kiadásában a nemzetközi szervezet szakértői arra is rávilágítanak, hogy a külföldi vállalkozások aktivitása egy adott gazdaság kutatás-fejlesztés tevékenységében még az OECD-n belül is nagyon változó: szemben a magyar és az ír példával ugyanis Japánban az arány nem éri el az öt százalékot sem. Ugyanakkor a többi között Csehországban vagy éppen Svédországban mintegy negyven százalékra tehető.
Ezen a területen is gőzerővel fejlődik Kína - ad egy újabb bizonyítékot a kínai "csodára" a tanulmány. Az ázsiai ország ma már az Egyesült Államok és Japán után a harmadik helyre jött fel a kutatás-fejlesztés teljesítményt illetően. Ezt a szakemberek annak tudják be, hogy Kínában folyamatosan és jelentősen emelkednek a kutatóknak, mérnököknek kínált bérek, fizetések, s ez otthon maradásra készteti a szakembereket. Más szempontból is egyre jelentősebb az ázsiai ország szerepe ezen a téren: 2003-ban 863 ezer kutató dolgozott az országban, amelyet e mutató alapján csak az USA előzött meg (1,3 milliós létszámmal), s maga mögé utasította Japánt (675 ezer) és Oroszországot (487 ezer).
Ezzel szemben - s ez korántsem csak magyar jelenség - aggodalomra ad okot, hogy mind kevésbé vonzók a tudományok a diákok számára: az OECD-országokban ma már átlagosan csak minden negyedik hallgató választ ezzel összefüggő szakot. Ezzel egy időben mind nagyobb a szakmunkások iránt igény, s ezt az OECD-országokban egyre inkább a harmadik országokból érkező vendégmunkásokkal tudják csak kielégíteni. Ausztráliában, Kanadában és Új-Zélandon például ma már a magasan kvalifikált szakmunkások több mint harminc százaléka külföldi. Ezzel szemben Japánban és Kínában arányuk nem éri el az egy százalékot sem.
Japán más szempontból is "zárt": a legkevésbé aktív a nemzetközi szabadalmi tevékenység területén. A hazai szabadalmaknak kevesebb mint 4 százaléka köthető megtelepedett külföldi vállalatok tevékenységéhez, miközben Nagy-Britanniában az arány 37,5 százalék, de az USA-ban is 12. A nemzetközi együttműködésben is gyenge teljesítményt produkál Japán, az ottani szabadalmak nem egészen 3 százaléka származik ilyen kooperációból, szemben például Nagy-Britanniával (21) vagy az USA-val (12 százalék).
Nem meglepő módon Svédország költi arányaiban a legtöbbet a k+f tevékenységre. A skandináv országban ugyanis a GDP 3,98 százalékát fordítják erre. Élenjár még Finnország (3,49), Japán (3,15) és Izland is (3,04). Megjegyzendő, hogy Magyarországon a GDP egy százalékát sem éri el a ráfordítás aránya.
