Zenei jogdíj: két évszázados ugrás
Az Európai Bizottság rövidesen szabályozási tervezetet tesz közzé a zenei tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó licencek uniós léptékben egységes elvek szerinti hasznosításáról - közölte a belső piac és a szolgáltatások kérdésében illetékes biztos. Charlie McCreevy a brit EU-elnökség által a témában rendezett konferencián beszélt, ahol rámutatott arra, hogy a copyright és a hozzá kapcsolódó jogok hasznosításának európai rendszere ma inkább a 19., semmint a 21. század világának felel meg.
Előadásában McCreevy emlékeztetett, hogy a 19. században a zenét főleg kávéházakban és más vendéglátóhelyen, illetve koncerttermekben adták elő. Ekkor alakult ki annak rendszere, hogy az ilyen szellemi termékek "forgalmát" és "fogyasztását" helyi társaságok ellenőrizték, s ez máig alapját képezi a szerzői jogok bilaterális elszámolásának. Mindezt az internet és a zenei anyagok azon folyó forgalma teljesen idejét múlttá tette, ezért a bizottság javasolni fogja, hogy az EU térjen át a tartalom uniós léptékű, közvetlen engedményezésének ("direct licensing") gyakorlatára.
A javasolt rendszerben különleges szerepük lesz a digitális jogok menedzsereinek, illetve a jogdíjak beszedésére szakosodó intézményeknek. A szerzők a jövőben - nemzeti hovatartozásuktól függetlenül - szabadon választhatják meg, hogy alkotásukat kinek a gondjaira bízzák. A tervezett szabályozás egy másik pontja előírná, hogy az ilyen menedzsereknek, illetve díjbeszedőknek az EU egész területén mindenféle diszkrimináció nélkül kell kiszolgálniuk a felhasználókat, legyenek azok rádióállomások vagy online zenei szolgáltatók (mint amilyen például az Apple által működtetett iTunes).
A tervezetet ismertetve McCreevy kiemelte: Brüsszelnek nem törekvése a zenei szellemi termékek olcsóbbá tétele. Ha ez igaz, akkor vélhetően szertefoszlanak azok a remények, hogy az eddigi, soklépcsős értékesítési forma kiiktatásával és a közvetlen eladással olyan olcsóvá tehetők a zenei anyagok, hogy többé nem érdemes azokat jogbitorlással másolni.
