Sok millió euró a tét a "pénzgyárban"

A Bajnokok Ligája (BL) valamennyi labdarúgócsapat számára komoly, a bevételeiket közvetlenül is meghatározó marketingeszköz. A jogtulajdonos Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a bajnokságban résztvevő klubok, a televíziós társaságok és a szponzorok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az összecsapásokat milliók nézzék, élvezzék, és a kapcsolódó szolgáltatásokat, termékeket fogyasszák.

A BL pontosan meghatározott rendszer keretén belül szerveződik. A kvalifikációs köröktől kezdve a csoportmérkőzéseken és az azt követő kieséses rendszerű összecsapásokon keresztül az elődöntőig és döntőig bezárólag mind a versennyel, annak rendezésével, mind az üzleti megállapodásokat érintő kérdésekben pontosan követendők az előírások. A bajnoki szezononként számos új szereplővel is bővülő franchise a legrangosabb és legnépszerűbb klubcsapatbajnokság a kontinensen.

Az UEFA azonban messzebbre tekint. A BL és a második számú európai sorozat, az UEFA-Kupa mellett igyekszik az Európa-bajnokság ideje alatt is együttműködni a nemzetközi szponzorokkal, akár többéves perióduson keresztül. Ám ez nem olyan egyszerű. Elég csak arra gondolni, hogy az Eb-t a nyári olimpia évében, attól csak néhány hónapnyi különbséggel rendezik. Márpedig ilyenkor a támogatók kegyeinek elnyeréséért óriási a versenyfutás.

Ez a törekvés hamvába halna, ha az elit labdarúgóligák – az angol, spanyol, olasz, német bajnokság – nem globalizálódnának, illetve ha a BL összecsapásain edződött nézők nem ismernék a nemzetközi szurkolótábor által támogatott csapatok játékosait. A legnagyobbak, a Real Madrid, a Manchester United, újabban az olasz csapatok Ázsiában, az Egyesült Államokban túráznak, ezektől az utaktól pedig azt remélik, hogy növelik saját bázisukat és az értékesítési piacukat.

Az UEFA ugyanakkor a BL-lel komoly összegeket áramoltat vissza a klubéletbe, ezzel is fokozva a versengést, erősebbé téve a csapatok gazdasági hátterét, növelve a szurkolók kiszolgálásának lehetséges színvonalát, nem utolsósorban újabb komoly összecsapások lehetőségét biztosítva.

A pénzdíjazást tekintve a 2004/2005-ös szezon győzteseként a Liverpool 30,63 millió euró bevételt könyvelhetett el, ám a csoportmérkőzéseken részt vett csapatok sem panaszkodhattak. Valamennyien 1,62 millió euróval lettek gazdagabbak már azzal, hogy eljutottak a nyolc csoportban megrendezett találkozókig. Mérkőzésenként minden résztvevő 1,95 millió eurót kapott, ezenkívül a pályán mutatott eredményességtől függően még bónusz is illette őket. Utóbbi tétel az Anderlecht esetében nem járt bevétellel, az AS Roma 162 ezer euró eredményességi pénzt vehetett fel, a csoportmérkőzésekből továbbjutó Arsenal már például 1,29 millió eurót, a Juventus 1,78 millió eurót kapott.

Az UEFA a közvetítési jogdíjbevételekből további jelentős összegeket juttat a kluboknak. Az egyes országokból származó tévés bevételek nagysága, valamint az előző évi bajnoki szereplés alapján kalkulálják az ún. market-pool összeget. Ez a tétel az Anderlecht esetében 2,24 millió euró volt legutóbb, az AS Roma 6,84 milliót, a Chelsea pedig 16,82 milliót kasszírozott. Érdemes megnézni, hogy a még fejlődő piacot képviselő Dinamo Kijev 187 ezer eurót, a Sparta Praha 113 ezret, a CSZKA Moszkva pedig 1,29 millió eurót kapott „market-pool” tételként.

Ha egy magyar csapat eljutott volna a csoportmérkőzésekig, akkor csak az indulási pénzből és a mérkőzéspénzből 3,57 millió eurót számolhatott volna el – az eredményességi bónuszt és a „market-pool”-t nem is kalkulálva. Az persze egy komoly kérdés, hogy ezzel a körülbelül 800 millió forinttal – az egyéb kapcsolódó bevételeket mellőzve – mihez kezd. Játékosokba fekteti és „megugrik” a magyar bajnokságbeli versenytársaktól vagy önálló üzleti stratégia megvalósításába kezd, esetleg stadionrekonstrukcióra fordítja. Számtalan kérdés vetődik fel, amelyek megválaszolása komoly üzletfejlesztési fejtörésre késztetné a csapat tulajdonosait, szakembereit.

A legjobbak, azaz az első kieséses összecsapásokig eljutók februártól még többet kereshetnek. Az első körben egységesen 1,62 millió eurót kapnak a résztvevők, a negyeddöntőben 1,95 millió euró jár a kluboknak. Az elődöntő jutalma csapatonként 2,56 millió euró. A finálé veszteseként az AC Milan tavaly 3,90 milliót kapott, míg a BL-győztes Liverpool jutalma 6,49 millió euró volt.

A tévéjogdíj-bevételek mellett a szponzoroktól származó összegek kiemelkedők a bevételi oldalt vizsgálva. Nem véletlen, hogy a támogatók kiszolgálására komoly figyelmet fordít az UEFA. Nemcsak a mérkőzésen, televíziós közvetítés során, hivatalos megjelenésekben szabályozott a szponzorok szerepeltetése, de már a számuk meghatározásakor is iránymutató gyakorlatot vezetett be. Évek óta a MasterCard, a PlayStation, a Ford és az Amstel a kiemelt szponzorai a BL-összecsapásoknak. Az utóbbit felváltotta a cég másik márkája, a Heineken, és nemrég feliratkozott a listára a Vodafone.

A Vodafone, mint a Manchester United mezszponzora, éppen a napokban jelentette be, hogy idő előtt felbontja szerződését a világhírű csapattal. Az évente 13,18 millió euróra rúgó szponzori megállapodás a 2005-2006-os bajnoki idény végén szűnik meg. A mobilszolgáltató kiváló lehetőséget lát a Bajnokok Ligájával való együttműködésben. A Manchester United jelentős problémákkal néz szembe, ha elvérzik a BL csoportmérkőzései során. Az előző szezonban csak az UEFA-tól 16,29 millió euró érkezett a számlájára az első kieséses fordulót követően, ezt növelték az egyéb forrásokból származó bevételek.

Ha az idei esztendő csoportmérkőzésein nem jutnak túl, a csapat körülbelül 14,6 millió eurónyi egyéb bevételről kénytelen lemondani. A lehetséges bevételkimaradás csökkentése vagy elkerülése érdekében a klub vezetői elkezdték a tárgyalásokat az esetleges UEFA-Kupa-szereplés üzleti hátterének, többek között a televízióközvetítések bevételeinek biztosítására.