A felsőoktatási reform és a munkaerőpiac
Egyre inkább bekerül a köztudatba Magyarországon is a bolognai folyamat, amelynek eredményeként magyarok is szerezhetnek Egységes Európai Gazdasági Oklevelet (EBDL). Ez lehetővé teszi a nemzetközileg egységes szabvány szerinti tudásanyag elsajátítását, függetlenül attól, hogy az iskolát végzett a vizsgáját mely európai országban tette le. A szakemberek jelzései szerint a mai főiskolák többségükben úgynevezett bachelorképzést (BA) nyújtó iskolákká alakulnak majd át – fejtette ki Deák Andrea, a legnagyobb európai adatbázisú magyarországi fejvadász cég, a Neumann International Kft. ügyvezetője.
Emlékeztetett: hazánk is aláírta a bolognai szerződést, amelynek értelmében 2010-re megújul, kétciklusúvá válik Európában a felsőoktatás. A határidő a tavalyi berlini értekezleten 2005-re módosult, de mi az eredeti határidőhöz képest is késünk, mivel csak 2011-ben végeznek a régi rendszer utolsó diplomásai. Magyarország fokozatos átállást vállalt, s az első fokozat az idén már megvalósult: néhány oktatási intézmény kísérleti jelleggel – és önkéntesen – elindította a kétciklusú (bachelor- és master-) képzést. Jövőre minden felsőoktatási intézmény csak ebben rendszerben indít új évfolyamokat.
Az oktatási rendszer alapvető átalakulása érinti a munkaerőpiacot is – hívta fel a figyelmet, mivel a felsőoktatás reformja az alapszakaszok újragondolását is magával vonja.
A munkaerőpiacra készítés elvének alapján ezt a munkát, az érintett szakmák egyetértésével és együttműködésével, mintegy 160 szakember már tavaly elvégezte. Az általuk elkészített kormányrendelet értelmében, s a bolognai megegyezésnek megfelelően 2006-ig 99 alapszak lesz az eddigi 460 helyett. Ebben a rendszerben az alapképzést mesterkurzusok is követik. (VG)
A bolognai folyamat
>> Törekvése: – a felsőoktatás európai egységesítése>> Célja: – versenyképes európai felsőoktatás
– egységes kreditrendszer
– a hallgatók és az oktatók mobilitása
– a háromszintű képzés
– a garantált minőség
– az egész életen át tartó tanulás
>> Előnye: – Európában átjárhatóvá válnak az intézmények
– pontosan követhető lesz, ki, hol tart tanulmányaiban
>> Hatása nálunk: ciklusok (három szint alakul ki): – BA (három év, gyakorlatibb képzés)
– MA (két év, inkább mai egyetemhez hasonlít)
– PhD (mai gyakorlat szerint)
>> Célja: – versenyképes európai felsőoktatás
– egységes kreditrendszer
– a hallgatók és az oktatók mobilitása
– a háromszintű képzés
– a garantált minőség
– az egész életen át tartó tanulás
>> Előnye: – Európában átjárhatóvá válnak az intézmények
– pontosan követhető lesz, ki, hol tart tanulmányaiban
>> Hatása nálunk: ciklusok (három szint alakul ki): – BA (három év, gyakorlatibb képzés)
– MA (két év, inkább mai egyetemhez hasonlít)
– PhD (mai gyakorlat szerint) -->
