A tét a mikrovállalkozások léte
A mikrovállalkozások kezelése több figyelmet érdemelne – mondta lapunknak Szűcs György, az Iposz elnöke azt követően, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megtárgyalta a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepciójának legújabb változatát. Az elnök szerint a munkaadói oldal továbbra is elégedetlen. A több fórumon (Vállalkozásfejlesztési Tanács, OÉT gazdasági bizottság, megtárgyalt munkaanyagba néhány észrevételük ugyan beépült, például a közvetlen támogatások aránya a korábbi tervben javasolt tíz százalékkal szemben 35 lett, és erre a szintre több év alatt fokozatosan mérséklődne a jelenlegi 71 százalékról.
A koncepció szellemisége azonban nem változott. A GKM-nek a családi és mikrovállalkozások valós helyzetéből kellene a következtetéseket levonnia – fogalmazott. Hátrányuk csökkentése érdekében felzárkóztatási programra lenne szükség. Úgy véli, nem jó mindenben az EU gyakorlatát, eszközrendszerét átvenni, hiszen negyedszázados a lemaradásunk. Továbbá nem szabadna a kis- és középvállalkozásokat egybemosni, azaz az önfoglalkoztató egyszemélyes vállalkozást ugyanúgy kezelni, mint az évi 12,5 milliárdos árbevételt elérő céget.
Szűcs György elmondta, hogy a munkavállalói oldal szerint – lévén a kkv-szektor a legnagyobb munkahelyteremtő – célszerű lenne, ha a munkaügyi tárca véleménye markánsabban megjelenne a koncepcióban, hiszen a vállalkozói környezet megteremtésével, a felzárkóztatással több munkahely jöhetne létre.
A gazdasági tárca kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepciójának legújabb változata is – mint arról lapunk beszámolt – a piacfejlesztő modell mellett áll ki a közvetlen vállalkozásfejlesztési eszköz, a piachelyettesítő modell helyett. Az előzetes számítások szerint a kkv-k fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképesség operatív program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki. A szaktárca a tervezet szerint jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást: a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne. Az utóbbi öt évre jellemző 71 százalék helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya. A folyamatos csökkenés eredményeként 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése többszörösére nőne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet betöltő nem pénzügyi szolgáltatások.
