Bérek és fizetések regionális összehasonlításban - Magyarország a középmezőnyben

A felmérésben tizenegy ország bérszerkezetét, munkaidőszabályait és munkanélküliségi mutatóit vetették össze, és figyelembe vették a beruházási döntéseket egyre inkább befolyásoló szabad munkaerő-állományt, valamint a járulékterheket és a bérszínvonalat is. Az összehasonlítás eredményei a DUIHK tegnap megjelent bérezési tanulmányában is megtalálhatók.
A kelet-közép-európai országokban ugyan egységesen 40 órás a munkahét, de már a szabadnapok száma is jelentős eltérést mutat. Az államok többségében – így Magyarországon is – a kötelező szabadnapok száma változatlanul 20. A legtöbb szabadnapot, pontosan 28-at az észtek és a litvánok élvezhetik, a legkevesebbet – 18 napot – pedig Horvátországban kell kiadni. „Az ünnepnapok számát tekintve a Magyarországon érvényes tíz fizetett munkaszüneti nap csupán alig marad el az átlagosan 11,5 naptól” – mondja Dirk Wölfer, a DUIHK munkatársa. Mindössze hét fizetett ünnepnappal ugyan Romániában dolgoznak a legtöbbet, de Bulgáriában a legkevesebbért: „kilenc ünnepnapot tartanak, de egyiket sem fizetik” – fejtette ki Jana Kojouharova a Német–Bolgár Ipari és Kereskedelmi Kamara képviseletében.
A munkáltatóknak kedvező bolgár bérviszonyok az átlagos bruttó munkabér összehasonlításában is tükröződnek, hiszen az emelkedési tendencia ellenére az átlagbér Bulgáriában 160-ról 140 euróra csökkent, így az idén elmarad a Romániában fizetett átlag 272 euró mögött. „A múlt évi 588,30 euróval szemben az átlagos bruttó munkabér Magyarországon az idén 626,25 euróra emelkedett” – számolt be Dirk Wölfer. Ezzel az értékkel Magyarország a felső középmezőnyben marad a régióban.
Lettországban, Litvániában és Szlovákiában 300 és 400 euró között, változatlanul igen alacsony szinten mozog az átlagbér, miközben a többi ország 450 és 838 euró közötti összegekkel lassan a nyugat-európai szint felé mozdul el. „Szlovénia az átlagosan 1150 eurós jövedelmekkel már fel is zárkózott Nyugat-Európához” – egészítette ki Barbara Ferjan a német–szlovén kamara nevében.
Az érintett országokban működő német külkereskedelmi kamarák adatai szerint valamennyi vizsgált országban kismértékben emelkedett a minimálbér. A magyarországi bruttó 244 euró magasnak tűnik, ha a bulgáriai vagy romániai 80 euróval vetjük össze, Cseh- és Horvátország pedig bruttó 246, illetve 281 euróval a magyarhoz hasonló szinten áll. A térség egyetlen országaként Szlovéniában haladja meg az 510 eurós minimálbér a 300 eurós küszöböt, ezért ő a régió éllovasa ebben a tekintetben is.
Az alacsony bérköltség a helyzetértékelés egyik oldala – a másik pedig az alacsony járulékteher, ebből a szempontból pedig kedvezőtlen képet mutat Bulgária. „2006 januárjától Bulgáriában a munkáltatók viselik a társadalombiztosítási járulékok 70 százalékát” – mondta Jana Kojouharova, majd leszögezte: Szófia még ezzel a kimagasló aránnyal is messze a legkedvezőbb a bérek és járulékterhek összességét tekintve.
A vizsgált országok többségében 30 és 25 százalék között mozognak a járulékok, ezért „Magyarország a 32 százalékkal itt is a középmezőnyben van” – így Dirk Wölfer. A legkisebb arányban – 16,10, illetve 17,20 százalékkal – Szlovéniában és Horvátországban kell járulékot fizetni, de a lengyelországi 19,83 százalék sem sokkal magasabb.
A 18 százalékos általános adókulccsal figyelemfelkeltő Szlovákia ezen a téren is bátran vállalja a reformokat. „Nálunk a munkáltatóknak az eddigi 38 százalék helyett csak 30,45 százalékban kell viselniük a társadalombiztosítási járulékokat” – jelezte Zeljka Sasinacki a Német–Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamarától. A balti államokban a járulékok munkáltatókra háruló része a Német–Balti Kereskedelmi Kamara adatai szerint a bruttó bér 24,09 és 33,50 százaléka között mozog.
A munkaerőpiacon a tavalyihoz mérten kissé javult a helyzet: a munkanélküliségi ráta szinte mindegyik országban csökkent – itt Magyarország a kivétel, mert az állást keresők aránya 6,1-ről 7,1 százalékra emelkedett. „Ennek ellenére még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a térségben” – helyezte tágabb összefüggésbe Dirk Wölfer az önmagában véve kedvezőtlen helyzetet, szerinte a kisebb mértékű emelkedést ennek ellenére komolyan kell venni. A munkanélküliség Szlovéniában a legalacsonyabb 5,7 százalékkal, majd Magyarország következik 7,1 és Románia 7,2 százalékkal, a negatív értelemben éllovas Lengyelország pedig 18,0 százalékos munkanélküliséggel küzd. Az Európai Unió egészével összevetve mégis szembetűnő, hogy a tizenegy vizsgált ország közül hétben a munkanélküliség elmarad az EU25-ök 9,5 százalékos átlagától.
Mivel a szabad munkaerő egyre fontosabb tényezővé válik az egyes országokban, a DUIHK ezt a szempontot is megvizsgálta az ott lévő német kamarákkal. „Lengyelországban változatlanul minden területen igen magasan képzett szabad munkaerő áll rendelkezésre” – állítja büszkén Magdalena Karpinska a német–lengyel kamarától. Horvátországban szintén legalább ilyen kedvezően ítélik meg az elérhető munkaerőt, s amíg Litvániában és Romániában hiány mutatkozik jól képzett informatikusokból, addig Bulgáriában és Észtországban kitűnőnek tekintik a szabad kapacitásokat.