Erősíteni a befektetők bizalmát
Mi indította a BCCH-t a felmérés elkészítésére?
Úgy véljük, az elkövetkező időszakban elsődleges fontosságú Magyarország Európai Unióban, azon belül is főként a közép- és kelet európai régióban elfoglalt helyének definiálása. A kiegyensúlyozott gazdaságpolitika alapfeltétele a hosszú távú célok konszenzussal történő közös meghatározása, politikai hovatartozástól függetlenül. Azt szerettük volna látni, tagjaink mit tartanak ehhez elengedhetetlennek. Általánosságban elmondható: úgy vélik, hogy egy sor területen a feltételrendszerek összehangolása, illetve reformok végrehajtása nélkül a fenti célt nem tudja az ország elérni.
Mely területeken kellenek elsősorban változtatások?
A befektetésekhez szükséges feltételek teljesítésének legelső és jelenleg nehezen áthidalható akadálya a túlzott bürokrácia. Az aránytalanul magas közalkalmazotti létszám indokolatlanul hosszú ügyintézési periódussal jár együtt. Az ennek felszámolására tett lépések sorra kudarcba fulladnak. Az állami és önkormányzati apparátus létszámának csökkentése is sürgető. Míg a tízmilliós Magyarországon 3200 önkormányzat működik, addig Nagy-Britannia 60 milliós lakosságára csak 620 jut.
Miben nyilvánul meg ez a bürokrácia?
A kis- és középvállalkozásokat sújtó túlzott bürokrácia okozta nehézkes, olykor kellemetlen ügyintézés és a várható megtérülés nagysága nem elfogadható. Habár a kkv-k számára jelentős befektetési támogatások igényelhetők, eddig ezeknek csak jelentéktelen hányadát használták fel ténylegesen. A kkv-kban rejlő gazdasági potenciál kiaknázásának elsődleges feltétele a versenyképesség helyreállítása. A működő tőke számára vonzó feltételek megteremtésén túl annak hosszú távú fenntartása gazdaságpolitikai prioritás kell legyen.
A bürokráciának milyen egyéb rossz hatásait jelezték a tagvállalatok?
További hátrányként fogalmazódott meg az áttekinthetőség hiánya, amely a működési elégtelenség mellett veszélyezteti a jogalkalmazás kiszámíthatóságát, és így nem garantálja a vállalkozások gazdasági környezetének hosszú távú tervezhetőségét sem. A szükséges versenyhelyzet kialakulásának és megfelelő működésének ilyetén akadályozása az egész ország versenyképességének romlását és a befektetői környezetbe vetett bizalom megingását vonja maga után.
Látnak-e eltéréseket e tekintetben az egyes régiók között?
Az egységes célok megfogalmazásakor az egységes szabályozó rendszerek bevezetése is elengedhetetlen. Jelenleg számtalan megyében és helyi önkormányzatnál nem azonosak a működési feltételek. A külföldi befektetők szerint a helyi hatóságok gyakran pusztán könnyű bevételi forrást látnak a letelepült társaságok bírságolásában. Ezen is változtatni kellene.
Milyen más területeken látnak sürgető teendőket?
A térségben eddig egyedül Magyarországon nem hajtották végre a régóta szükséges adóreformot. Ennek következményeként a közvetlen tőkebefektetők az aránytalanul magas költségek és a letelepedéssel-szervezéssel felemésztett idő miatt befektetési célként egyre gyakrabban részesítik előnyben a szomszédos országokat. Emellett számos gazdasági területen, főként a kkv-kat tekintve, a régió más országaival összehasonlítva várhatóan alacsonyabb megtérülés sem gyakorol kedvező hatást a közvetlen befektetések magyarországi megvalósítására.
Az adóreform végrehajtása és a bürokrácia csökkentése mellett mire kellene nagy hangsúlyt helyeznie még a mindenkori magyar kormányzatnak?
A munkaerőpiac torzulásainak helyreállítása is elkerülhetetlen. Jelenleg Magyarországon hiány mutatkozik szakképzett munkaerőből. Egy szakképzett munkásra hat egyetemi diplomás jut. Ez az arány számos más uniós tagállamnál is megfigyelhető, ám Magyarország ezt nem engedheti meg magának. Komparatív hátrányként jelentkezik a magyar munkaerő alacsony mobilitása is. Mind a kormányzat, mind a munkaadók számára fontos, hogy a leendő munkavállalókban már képzésük során tudatosuljon a mobilitás és az élethosszig tartó tanulás fontossága.
Milyen egyéb problémákra hívták fel a figyelmet a megkérdezettek?
A mezőgazdaság és turizmus területén is vannak teendők: ez Magyarország két legfontosabb természetadta erőforrása, ám a döntéshozók még nem alkották meg a szükséges hosszú távú stratégiát és a hozzá kapcsolódó szabályozórendszereket. Pedig megítélésünk szerint ez a magyar gazdaság számára a két leghatékonyabban működő bevételi forrás lehetne. A megfelelőképpen strukturált és finanszírozott agrárágazat és turizmus, a szükséges prioritások – például falusi és gyógyturizmus, wellness – meghatározását követően a vidék felzárkóztatásának problémáját is megoldaná.
Milyennek ítélik meg a tagvállalatok – sajátos szemüvegükön keresztül – a mai magyarországi politikát?
Miközben fontosnak tartjuk az állami és az üzleti szféra közötti hatékony kommunikációt, a jogi változtatások bevezetése az érintettek előzetes tájékoztatása nélkül történik. A modern gazdaságpolitika egyik alapfeltétele az üzleti világgal együttműködő kormányzat és a kommunikáció. Ezen célok azonban nem valósíthatók meg úgy, hogy a politikai csoportok jelentős része folyamatosan egyfajta belső háborút vív egymással. A hatékony munkára pedig gyakorlatilag alig marad idő. A nem előremutató, így nem konstruktív politikai viták nem segítik a szükséges jövőkép kialakítását, sem annak későbbi megvalósítását. Ugyanakkor szellemi és anyagi erőforrásokat vonnak el indokolatlanul az országtól.
A fent taglalt negatívumok nem riasztják el a brit befektetőket?
Az elmúlt 15 évben mintegy 3 milliárd font befektetés érkezett Nagy-Britanniából Magyarországra, közel 500 brit cég működése eredményeként. A BCCH tagvállalatai bizonyosak abban, hogy a beruházásokban történő részesedés tovább növelhető, ha a brit befektetők bizalma megerősödik Magyarország iránt. Ami a kereskedelmet illeti, kedvező a kép: a forgalom 2003–2004-ben mintegy 32 százalékkal nőtt (fő területei az elektromos cikkek, irodai eszközök, telekommunikáció, útépítő, illetve általános ipari gépek és berendezések, gyógyászati és gyógyszeripari termékek és öltözékkiegészítők voltak). Az EU közép- és kelet-európai régiójába irányuló brit exportnövekedés 2004-ben Magyarország viszonylatában volt a legjelentősebb.
A BCCH brit befektetők által 1991-ben alapított, független nonprofit üzleti szervezet. Tagságát brit vállalkozások, brit–magyar vegyesvállalatok, a brit üzleti kapcsolatok iránt érdeklődő magyar és más külföldi vállalkozások alkotják. A mintegy 200 tagvállalat között ismert multinacionális csoportok, mint a BAT, a Shell, a Tesco, a Vodafone és más külföldi, vegyes és magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások is találhatóak. A magyarországi gazdálkodási környezetben 10-15 éves működési tapasztalatot szerzett tagvállalatok biztos hátteret nyújtanak a betelepülni szándékozó újabb befektetők számára. A BCCH legfőbb feladata tagjai üzleti érdekeinek érvényesítése és védelme, valamint a Magyarország és az Egyesült Királyság között zajló kereskedelem, illetve a brit érdekeltségű cégek hazai letelepedésének elősegítése. A szervezet számos szolgáltatást, kapcsolatépítési lehetőséget és információt nyújt tagjai és a külső érdeklődők számára. (Elérhetőség: (36-1) 302-5200, www.bcch.com.)
