Fogy és öregszik az orvosi kar
Öt éven belül – nyugállományba vonulások miatt – közel nyolcezerrel csökken a jelenleg még valamivel több mint 33 ezres orvosi kar. Tetézi a gondot, hogy a rendszerváltozás óta 3500-nál többen külföldön vállaltak munkát, a szakképzésben részt vevő rezidensek kétharmada pedig ugyancsak a határainkon túl kíván elhelyezkedni. Eközben mindössze kilencven doktor jött hazánkba, elsősorban Romániából, ám közöttük többen csak ugródeszkának tartják a magyar egészségügyet. A távozók 73 százaléka a magasabb bért jelölte meg okként – mondta Kapócs Gábor, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára. Legnagyobb a hiány a patológusok, az aneszteziológusok, a laborosok, a fogorvosok, a szülészek és a háziorvosok körében. Ez a betegellátás színvonalának csökkenése mellett tetemes anyagi kárt is jelent, hiszen egy szakorvos kiképzésének költsége 15 millió forint körül van.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke a kormányfőnél a napokban tett látogatásakor arra is felhívta Gyurcsány Ferenc figyelmét, hogy az orvoskar karcsúsodása a betegellátást veszélyeztetheti. Éger István a tendencia megállítása érdekében az orvosi életpályamodell mielőbbi elfogadását javasolja, amelynek bevezetését több mint két évvel ezelőtt kezdeményezte a köztestület. E szerint a kezdő szakorvo-
sok (a szakvizsgát az egyetem elvégzését követő 6-8 éven belül lehet megszerezni) havi bruttó bére – a munkáltatói járulékokkal együtt – 660 ezer forint lenne, a húszévi gyakorlat után érné el az egymillió forintot.
A modellből eddig nem lett semmi, a 2002-ben végrehajtott, átlagosan 50 százalékos béremelést nem követte újabb, így az mára elértéktelenedett. Ezért az itthon maradó szakorvosok jelentős része is külföldön, elsősorban Angliában vállalt hét végi ügyeletekkel pótolja ki a jövedelmét. A kamara szerint egy ilyen munkával az utazási költségek levonása után nettó 200-250 ezer forinthoz jutnak, ez háromhavi itthoni munka díjának felel meg. Tartani lehet attól, hogy az egyelőre csak külföldre ruccanók közül többen egyszer csak kinnragadnak, hiszen az ugyancsak orvoshiánynyal küszködő nyugat-európai országokban örömmel fogadják a nemzetközileg elismert magyar szakorvosokat.
A szaktárca az elmúlt év januárjában vitára bocsátotta az egészségügy humánerőforrás helyzetéről készült vitairatát, amelyből kiderült, hogy minden tizenegyedik orvos hiányzik az ágazatból. A 12 740 kórházi állásból csupán 11 303 betöltött, ez öt-hét nagy kórház orvoslétszámának felel meg; ötszáz szakorvos hiányzik a járóbeteg-szakellátásból, ez hét-tíz nagy orvosi szakrendelő orvoskara. A 6800 háziorvosi praxisból hetven betöltetlen. Kiderült az is, hogy a 33 088 aktív orvos között több mint 5700 hatvan év fölött van, a fiatal belépők száma viszont csupán 2525 volt.
A hátrányos helyzetű települések tartósan üres háziorvosi praxisának betöltésére az Országos Alapellátási Intézet novemberben pályázatot írt ki. Balogh Sándor főigazgató arról tájékoztatott, hogy a jelentkezők gyorsított eljárással szakképesítést szerezhetnek, jövedelmük az átlagos háziorvosi jövedelem duplája lesz.
A jövő évi költségvetésben nem jut pénz az egészségügyiek jelentősebb béremelésére – Rácz Jenő miniszter a helyzet megoldását a második Nemzeti fejlesztési tervtől várja. Reményei szerint 2007–2014 között 700-1000 milliárd forint többletforrás kerülhet az ágazatba.
