Hübner elégedett a magyarokkal
Elégedett Magyarország eddigi teljesítményével a felzárkóztatási alapok felhasználásában Danuta Hübner, az EU regionális politikáért felelős biztosa, aki ma érkezik hivatalos látogatásra Budapestre.
A 2004 és 2006 között Magyarország rendelkezésére álló strukturális és kohéziós támogatások 65-66 százalékáról már szerződést kötöttek, és – az előlegeket is beleszámítva – a keret 22 százalékát ki is fizették az Európai Bizottság információi szerint. „Ez meglehetősen magas szint” – hangsúlyozta csütörtökön magyar újságírók előtt Hübner, aki szerint jövőre, a tapasztalatok birtokában várhatóan még inkább felgyorsul a folyamat. A biztos ma a pénzfelhasználás szabályainak egyszerűbbé és zökkenőmentesebbé tételéről is tárgyal magyar vendéglátóival.
A viszonylag jó magyar teljesítmény nem egyedülálló, sőt az ország a bizottság kimutatásai szerint a mezőny második felében van az új tagállamok között a források felhasználásában. Észtország, Szlovénia és Litvánia teljesítménye eddig a legimponálóbb, ám a biztos a 2008–2009-es időszakot tartja igazán kritikusnak, amikor az előző – a 2006-ig járó – támogatások felhasználására adott határidő lejár, s közben már az új pénzek felhasználása is megkezdődik.
A biztos túl hosszadalmasnak tartja azt az időt, amely a tagállamokban a kedvezményezettek számláinak benyújtása és a tényleges kifizetés között eltelik. Utalt arra, hogy az ilyen jellegű problémák kiküszöböléséről a magyar illetékesekkel is beszélgetni kíván. Hübner nem kifejezetten magyar problémaként szólt a közbeszerzési szabályok egyszerűsítésének szükségességéről, miután a jelenlegi bonyolult eljárások nem szolgálják a támogatások gyors felhasználását. Ami a nemzeti fejlesztési terveket illeti, általános tendenciaként említette, hogy a tagállamok túl sok szektorális programot terjesztenek elő, ez – véleménye szerint – azért nem helyes, mert aláássa a regionális stratégiákat.
Hübner nem ért egyet azzal, hogy az új tagállamok 2010-ig plusz egy évet kapjanak a Brüszszel által javasolt kettő helyett a strukturális és kohéziós források lehívására. A biztos – akinek meggyőződése, hogy az egyetlen igazán ösztönző erő a pénz elvesztésének lehetősége – abban látja a fő kockázatot, hogy az n+3-as szabály lassítani fogja a támogatások felhasználását. Több megértést tanúsított viszont az iránt, hogy a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében alkalmazhassák az n+3-as szabályt. Arra is rámutatott: a bizottság tisztában van azzal, hogy a kohéziós alapnál nagyobb rugalmasságra van szükség. Az előleg arányát ezért növelték 10,5 százalékra, és a nagyberuházások esetén sem akkor kezdene ketyegni az óra, amikor a projektet jóváhagyásra a bizottsághoz benyújtották, hanem amikor az jóváhagyta azt. Így szerinte gyakorlatilag biztosítható az n+4-es határidő.
