Kárpótlást kaphatnak a vasúti késésekért
A tervek szerint a 2010-től megvalósuló piacnyitás értelmében a nemzetközi vonalakon minden uniós vasúttársaság szabadon szállíthatna utasokat bármely tagállamban. Több tagország – hazánk mellett Franciaország és Belgium – kezdetben kifogást emelt a kabotázsengedély megadása ellen, miszerint a külföldi vasúttársaságok a nemzetközi vonalakon más országok állomásain is megállhatnak és felvehetnek utasokat. Az ellenkezés mögött az állt, hogy ezen országok szerint a piacnyitás megbonthatja a belföldi személyszállításra vonatkozó közszolgáltatások gazdasági egyensúlyát. A miniszteri tanács ülésén végül is politikai egyezség született, amely figyelembe vette a közszolgáltatások szempontjainak biztosítását is. A hétfői ülésen a piacnyitás többségi támogatás kapott, míg Magyarország tartózkodó álláspontra helyezkedett – tájékoztatta lapunkat Dienes-Oehm Egon, hazánk Coreper képviselője. Az EU mellé rendelt állandó képviselő helyettese elmondta: a tanács első olvasatban tárgyalta a kérdést, az irányelv elfogadása legkorábban a jövő év második felében várható.
A miniszterek ülésével egyidejűleg az európai közlekedési dolgozók szövetsége tüntetett a piacnyitás ellen. A páneurópai szakszervezet szerint a liberalizáció főként az új és a kis tagországokat érinti majd hátrányosan, mivel vasúttársaságaik komoly versenytársakkal találják szemben magukat. Valószínűleg nem lesz túl sok új (döntően külföldi) társaság, amely be akar lépni a magyar piacra, mivel Magyarországon egyedül a Budapest–Bécs vonal tekinthető attraktív nemzetközi vonalnak, a többi szakaszon csekély a forgalom – tájékoztatta lapunkat Pákozdi István, a GKM vasúti közlekedési főosztályvezetője. A liberalizáció inkább a későbbi, nagy sebességű vonatok közlekedésére alkalmas vonalak szempontjából fontos – tette hozzá Pákozdi István. A tervek szerint valamikor 2015 után készül el az ilyen típusú szerelvények közlekedésére is alkalmas vonal.
A piacnyitásról szóló tanácsi egyezségről még az Európai Parlamentnek is véleményt kell mondania, ugyanis az irányelvet a parlamenttel közösen, együtt döntési eljárásban kell elfogadnia a tagállamoknak. A parlament plenáris ülése szeptember végén tárgyalta első olvasatban a kérdést. Akkor a képviselők amellett foglaltak állást, hogy a nemzetközi személyszállítási piacot már 2008-tól nyissák meg. Továbbá a képviselő-testület a tagállamok és a bizottság álláspontjával szemben síkra szállt amellett is, hogy a belföldi személyszállítási piacot is meg kell nyitni 2012-től.
A nemzetközi vasúti személyszállítás liberalizálása csak egy része annak a harmadik vasúti csomagnak, amelyet az Európai Bizottság tavaly márciusban nyújtott be. A négy javaslatból álló csomag további három eleme a nemzetközi vonalakon utazók jogaira, a mozdonyvezetői engedélyek harmonizálására, illetve a teherszállítás szolgáltatásainak minőségére vonatkozik. Az utasok jogaival kapcsolatban a miniszterek úgy döntöttek, hogy a nemzetközi vonalakon közlekedő vonatok késése esetén az utasok meghatározott összegű kártérítésre jogosultak: így az egy és két óra közötti késés esetén a jegyár 25 százalékát, több mint kétórás késés esetén a jegyár 50 százalékát kapják vissza.
