Korszerű, munkahelyeket biztosító cégeket várnak

Mi jellemzi a város iparpolitikáját?
Vállalkozóbarát politikával és az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével igyekszünk helyzetbe hozni a vállalkozókat és vonzóbbá tenni a várost a befektetők számára. A különböző engedélyezési eljárásokat próbáljuk minél gyorsabban befejezni, hogy az idetelepülő cégek mielőbb elkezdhessék a működést. Nagy hangsúlyt helyezünk a befektetőkkel való személyes kapcsolattartásra.
Milyen tevékenységű cégeket látnának szívesen?
Elsősorban a környezetkímélő és a csúcstechnológiát képviselő, high-tech cégeket várjuk, amelyek az elektronikai iparágban tevékenykednek. Továbbá szívesen látjuk a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat is, hiszen ezen ágazatok egyre meghatározóbbak a városban. Olyan társaságok letelepedését várjuk, amelyek a műszaki fejlesztéseiket is itt végzik, és munkahelyeket biztosítanak a magasan kvalifikált szakemberek számára is. A város szempontjából kedvezőbb, ha nem a kiugróan nagy, több száz főt foglalkoztató cégek telepednek le, hanem a kis- és közepes vállalkozások. Ha ugyanis egy multi kivonul a városból, akkor egyszerre több százan válhatnak munkanélkülivé, és ez óriási problémát jelenthet.
Mekkora a városban a munkanélküliség?
A munkanélküliségi ráta Gödöllőn jóval az országos átlag alatti. Ez az arány ugyanis nem éri el a négy százalékot. Szerencsére a városban stabil a munkáltatói kör, tömeges létszámleépítésre eddig nem volt példa.
Hamarosan átadják az új ipari parkot. Milyen céllal vágtak bele a beruházásba?
Az ipari park kialakításával Gödöllő kiemelkedő adottságait szeretnénk kihasználni, valamint segíteni a fejlődőképes vállalkozások megtelepedését, és kedvező körülményeket biztosítani a hazai és külföldi működő tőke számára. A megvalósításkor a kereskedelmi és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások mellett főleg a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudás alapú iparágak megnyerése és letelepítése a cél, összhangban a helyi humánerőforrás lehetőségeivel és a környezeti adottságokkal. Az ipari park célja továbbá a térség, a régió fejlesztésének elősegítése, a munkahelyteremtés, az inkubátortevékenység feltételeinek megvalósítása, olyan integrált gazdasági modell létrehozása, amelyben a szolgáltatások, a kutatásfejlesztés, a termelés, a kereskedelem szervesen kapcsolódik egymáshoz, elősegítve egymás működését. Az ipari park módszeresen próbálja felkutatni azon iparágak és tevékenységek képviselőit, amelyek a Szent István Egyetem és a kapcsolódó oktatási intézmények szellemi bázisára építve képesek megteremteni és adaptálni egy új tudás alapú, környezetbarát termelő- és szolgáltató központ alapjait.
Mekkora a város költségvetése, és ebből mennyit tudnak fejlesztésekre fordítani?
Az idei költségvetésünk mintegy 7,5 milliárd forint, ebből csupán 1,4 milliárdot tudunk fejlesztésekre fordítani. Ám az előzetes számítások szerint jövőre még ennyi sem jut saját forrásból beruházásokra, csak banki hitel segítségével. A források döntő részét felemészti az intézményhálózat működtetése. A város helyi adóbevétele ebben az évben mintegy kétmilliárd forint, ebből közel 1,6 milliárdot tesz ki az iparűzésiadó-bevétel.
Milyen nagyobb beruházásokat végez az idén az önkormányzat?
Ez évben elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre, az életkörülmények javítására helyeztük a hangsúlyt. A város különböző területein újultak meg közterületek az önkormányzat beruházásában. Az idén összesen 30 utcát újítottunk fel. Terveink szerint jövőre folytatjuk ezt a munkát, amelynek eredményeként Gödöllő pormentes útjainak aránya 2006-ban megközelítheti a 80 százalékot. November végén átadtuk a Kazinczy körutat, ahol a parkolókkal együtt több mint 9 ezer négyzetméter terület kapott új aszfaltburkolatot. Befejeződött a csatornaépítés, így a település csatornázottsága csaknem százszázalékos. Most dolgozunk a repülőtér fejlesztési tervén. A cél az, hogy a sportrepülésen kívül alkalmas legyen kisebb – turistákat, illetve üzletembereket szállító – gépek fogadására is. A fejlesztés több milliárd forintot igényel, s mivel a városnak nincs meg a kellő saját forrása, a beruházást befektetői tőke bevonásával szeretnénk megvalósítani.
Milyen a város közlekedési infrastruktúrája?
Az M3-as autópályának köszönhetően jó a város megközelíthetősége. Problémát jelent azonban, hogy nagy az átmenő forgalom, ezért egyre sürgetőbb feladat a várost elkerülő út megépítése, valamint az M0-s körgyűrű továbbépítése. Mivel állami beruházásokról van szó, így kiszolgáltatottak vagyunk a központi költségvetésnek és a politikai csatározásnak, amely általában nem a szakmai szempontokat tartja szem előtt. Ezzel magyarázható, hogy az eredetileg tervezett 2006-os időpont helyett a várost elkerülő út megépítése csak 2008-ra valósulhat meg.
Hosszabb távon mi a város fejlődésének iránya?
Gödöllő jövőjét az idegenforgalom fejlesztése, a konferenciaturizmus bővítése, illetve a termálturizmus megteremtése jelenti. A város alatt termálvíz található, és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős előrelépést hozhat. Természetesen a szálláshelyek bővítésére is szükség van, hiszen a gyógy- és rekreációs turizmus akkor vonz sok vendéget, ha széles körű szállodai szolgáltatás közül lehet választani, s a látogató a fürdő mellett mindent megtalál egy helyen, a természeti turizmustól a különböző sport- és kulturális programokig. Az önkormányzat igyekszik őrizni és gazdagítani a város értékeit. Célja, hogy Gödöllő nyugodt, egészséges, korszerű otthona legyen polgárainak és vonzó célpontja vendégeinek.

Az idegenforgalom fejlesztésében látja Gödöllő jövőjét Gémesi György polgármester. A város alatt található termálvíz lehetőségeinek kiaknázása, a gyógy- és konferenciaturizmus fejlesztése jelentős előrelépést hozhat a településnek. Az önkormányzat várja a környezetkímélő és a csúcstechnológiát képviselő high-tech cégeket, valamint a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat. Fazekas Edina Gémesi György 49 éves. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, majd a SOTE Általános Orvostudományi Karán 1980-ban diplomázott. Pályafutását a Sportkórházban kezdte. 1985-től a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sebészeti osztályán dolgozott, majd 1988-ban sebészorvosi szakvizsgát tett. 1981-től 1984-ig a magyar vívóválogatott-keret tagja. Jelenleg a Magyar Vívószövetség elnöke, valamint 2001-től a Magyar Olimpiai Bizottság egyik alelnöke. 1989-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba. 1990 óta Gödöllő polgármestere. 1991-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hét éve országgyűlési képviselő. Nős, három gyermek édesapja.

-->