Magyarország kevésbé versenyképes, mint Szlovákia vagy Csehország
Magyarországon nem a szabályozási környezettel, inkább a közérzettel van a hiba – fogalmazott Köves Péter, a Clifford Chance magyarországi irodavezetője az ügyvédi iroda által támogatott, az AmCham felkérésére a Gallup által készített befektetői barométer 2005 felmérés ismertetésekor. A magyarországi amerikai cégek vezetőinek véleményén alapuló felmérésből ugyanis kiderült: a megkérdezettek 44 százaléka szerint az elmúlt öt évben romlott a szabályozói környezet Magyarországon. Ám Köves szerint a magyar szabályozói környezet kifejezetten fejlett, lehetővé tesz olyan összetett projektek sikeres végigvitelét is, mint a például a PPP-konstrukciós beruházások.
Hasonlóan inkább kedvezőtlen értékelést adtak az amerikai befektetők a magyar versenyképességről – nemzetközi összehasonlításban például a cseh, a szlovák gazdaságot ebből a szempontból jobbnak tartják, s úgy vélik, nagyon jön felfelé a román és a bolgár is. Ugyanakkor – ahogy Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére leszögezte –: messze a legtöbb amerikai tőke Magyarországon van az említett országokkal összehasonlítva. S mint a felmérésből is kiderült: kétharmaduk további befektetést fontolgat. Nem szólva arról, hogy a számos bírálat ellenére a válaszadók mintegy harmada a mai Magyarországot vonzóbb, további 36 százaléka hasonlóan vonzó befektetési célpontnak véli, mint bármely egyéb lehetséges európai országot.
Bírálták a magyarországi üzleti környezet egyes elemeit is. Így például úgy látják, hogy ugyan javult a munkaerő termelékenysége és a munkavállalók nyelvtudása, ám még mindig nehezen találnak megfelelően szakképzett munkaerőt és műszaki menedzsert. Visszatérő bírálat az adózás és a foglalkoztatás költségeinek szintje: a megkérdezettek 57 százaléka szerint az elmúlt öt évben romlott a helyzet a bruttó foglalkoztatási költségek terén, s általában is az egyik legnagyobb problémának a foglalkoztatással kapcsolatos egyre növekvő költségeket tartják. Ugyancsak kedvezőtlen változásokat tapasztalt a megkérdezettek jelentős része a befektetésösztönzés terén, egyöntetűen sürgetve a valódi egyablakos befektetőkezelő rendszer bevezetését.
Ugyanakkor kifejezetten dicsérték az ipari infrastruktúra, s ezen belül is a távközlés területén elért javulást.
Az amerikai befektetők úgy látják, Magyarország főként az adószint, valamint a foglalkoztatási költségek mérséklésével, a megfelelően szakképzett munkaerő-kínálat bővítésével válhatna még vonzóbb befektetési célponttá. Emellett sürgették a szabályozás kiszámíthatóságát is.
Az elmúlt öt évben a megkérdezett amerikai érdekeltségű vállalkozások helyzete jelentősen javult, és a válaszadók optimisták az elkövetkező öt évet illetően is. A cégvezetők 80 százaléka az árbevétel növekedéséről, 75 százaléka a vállalati vagyon értékének gyarapodásáról számolt be. A vállalatok 70 százalékának nőtt a nyeresége, 67 százalékuknál volt új befektetés és 60 százalékuknál nőtt a foglalkoztatottak száma. A vállalatok majdnem fele számolt be intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységről.
A 2010-ig tartó időszakra vonatkozó várakozásaikat tekintve a megkérdezett cégvezetők 92 százaléka az árbevétel további bővülését, 84 százaléka a nyereség növekedését, 70 százaléka a vállalati vagyon növekedését várja. Új befektetést a cégek 69, több munkavállaló foglalkoztatását pedig 65 százaléka tervez. Exportjuk növekedését a megkérdezett cégek 53, az import növekedését 40 százaléka tartja valószínűnek.


