Még kitart a kincstári optimizmus euróügyben
Az elkövetkező három évben a GDP 5,5-7 százalékának megfelelő nagyságú (azaz 1300-1700 milliárd forintnyi) költségvetésihiány-csökkentő intézkedésekre lenne szükség a maastrichti kritériumok 2008-as teljesítéséhez – jelentette ki Hamecz István, a Central European Business Centre által szervezett euró-csúcskonferencián. A jegybank ügyvezető igazgatója hozzátette: ha ezt a gazdaságpolitika kezdeményezi (erre sikeres példaként Spanyolországot lehet említeni), akkor a lépés a növekedésre nem lenne drámai hatással, a piac által kikényszerített konszolidáció esetén azonban a növekedési áldozat érezhetően nagyobb lenne.
Az MNB tisztségviselője hangsúlyozta, hogy a konvergenciafeltételeknek való megfelelés tekintetében Magyarország a tíz új uniós tagállam között az utolsó helyen szerénykedik. Egészen más képet festett fel Veres János pénzügyminiszter, aki úgy fogalmazott: a kritériumok 2008-as teljesítésének valószínűsége növekedett. Kivételt csak egy feltétel, nevezetesen az alacsony költségvetési hiány elérése jelent, ám politikai felhatalmazás esetén a deficitet a kívánt szintre leszorító intézkedések is megvalósulhatnak. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központjának igazgatója szerint az évtized végéig a visegrádi négyek közül csupán a szlovákok és a csehek vehetik át az eurót. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője nem számít arra, hogy a választásokig összeomlás következne be, a jövő év második felének eseményeire vonatkozóan azonban nem mert találgatásokba bocsátkozni. A közgazdász úgy látta, a jegybanknak akár negyedévenként kisebb, negyed százalékpontos kamatemeléseket kellene végrehajtani ahhoz, hogy egy későbbi egyszeri jelentős monetáris szigorítás elkerülhető legyen. (BR)
