Mézet rak a madzagra London

Valamivel több mint 1,55 milliárd eurót adna vissza az új tagállamoknak a jó egy héttel korábban „elvett” 14 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásból és az áfa költségként való elszámolhatóságának elismerésével a brit elnökség. Jack Straw külügyminiszter szerint hét év alatt 10 milliárd eurós kiadástól kíméli meg az új tagok költségvetését a tegnap nyilvánosságra hozott javaslat.

A december 5-i javaslatot ért bírálatokra válaszul átdolgozott elnökségi ajánlat 2,6 milliárd euróval magasabb kiadási szintet (összesen 849,3 milliárd eurót, a GNI 1,03 százalékát) céloz meg 2007 és 2013 között Bulgáriával és Romániával kiegészülve a 27 EU-tagállam számára. A megemelt összegből 1,55 milliárd euró jutna az új tagállamokra, amelyek így körülbelül 12,5 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási támogatást kapnának a nyári luxemburgi javaslathoz képest.

A brit elnökség ugyanakkor azt állítja, hogy az általa az új tagoknak javasolt könnyítéseknek köszönhetően elért költségvetési megtakarítás összege nagyobb, összesen 15 milliárd euró lenne. Becslésük szerint ugyanis a tíz új tagállamnak 10 milliárd euróval kevesebb pénzt kellene saját költségvetésén belül elkülönítenie 2007 és 2013 között annak köszönhetően, hogy a regionális és helyi önkormányzatok költségként elszámolhatják majd a viszsza nem igényelhető forgalmi adót. További ötmilliárdos megtakarításra számít London amiatt, hogy a strukturális alapoknál 85 százalékra emelnék az uniós társfinanszírozási ráta felső határát az új tagállamok esetében.

Az új tagállamoknak most felajánlott másfél milliárd euróból 140 milliót Közép-Magyarország kapna, amely a megemelt összegnek hála 2007 és 2013 között elérheti a 115 eurós egy főre jutó támogatási intenzitást. Hazai szakértők azonban ennél is fontosabbnak nevezik, hogy a relatív fejlettsége miatt a strukturális alapok második célterületéhez tartozó központi régió ugyanolyan jogcímen és feltételek mellett juthat majd uniós támogatáshoz, mint a legszegényebb térségek.

A strukturális és kohéziós alapok felhasználására adott határidő egy évvel való meghosszabbítása (n+2-es szabály n+3-ra kiterjesztése 2010-ig) az új brit javaslatnak is része, amely most ezt a lehetőséget a két legszegényebb régi tagállamnak, Görögországnak és Portugáliának is hozzáférhetővé tenné. Továbbra is érvényes, hogy szociális lakások építéséhez és felújításához igénybe lehet majd venni támogatásokat a strukturális alapból.

A britek szemmel láthatóan azt az utat választották, hogy az egyes országoknak és országcsoportoknak felajánlott készpénzzel vásárolják meg támogatásukat a javaslathoz. Lengyelországnak 1,2 milliárd, Spanyolországnak 500 millió, Csehországnak 200 millió eurót tartalmaz a csomag, amely arról is gondoskodik, hogy Szlovákia és Litvánia több pénzt kapjon bezárásra ítélt atomerőművei leszerelésére. London azokat az országokat is pénzzel kárpótolná, amelyek a vidékfejlesztési források nagyarányú csökkentésének fő kárvallottjai lennének.

Nem tesz viszont semmilyen engedményt a módosított javaslat a brit költségvetési visszatérítés ügyében, tápot adva azoknak a feltételezéseknek, amelyek szerint London ezt a csütörtökön kezdődő EU-csúcsra tartogatja. Emlékezetes, hogy a britek két alternatív javaslatot is tettek a rabatt hét év alatt összesen nyolcmilliárd eurónyi mérséklésére, ám ez az összeg egyértelműen elmarad a várakozásoktól. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerdán nem tartotta reálisnak a visszatérítés és a közös agrárpolitikai kiadások reformjának közvetlen összekapcsolását, azt viszont lehetségesnek nevezte, hogy a rabattot a bővítés körülményeihez igazítsák. „Az új javaslat egyszerűen nem elegendő, hosszú utat kell még megtenni” – közölte Barroso.

Magyarországnak az egy főre eső támogatást illetően az első három tagállam között kell lennie – a miniszterelnök ezen „kemény” álláspontját támogatták tegnap hazai gazdaságkutatók. A Világgazdasági Kutatóintézet, az Ecostat, illetve a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetőivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc az EU költségvetéséről. A megbeszélés után nyilatkozó Vértes András és Inotai András azt hangúlyozta: a támogatásoknak a magyar és a többi új tagállam tényleges helyzetéhez kell igazodniuk. Magyarország egyetlen forintról sem mondhat le – fogalmazott Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint részletkérdés, hogy ezt hazánk milyen eszközzel – vétóval, avagy megegyezéssel – éri el. A fontos az, hogy „bízzák ránk a pénz elköltését” – tette még hozzá.