Nincs elég méz a madzagon

Magyarország kész az utolsó pillanatig tárgyalni az Európai Unió új költségvetéséről, az általános politikai egyetértésnek ugyanis az év végéig meg kellene születnie ahhoz, hogy kiszámítható alapokra kerüljön a 2007 és 2013 közötti fejlesztések tervezése – szögezte le lapunknak Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ugyanakkor maga is emlékeztetett arra, hogy eddig 24 tagország reagált – különböző okokból – nemmel London előterjesztésére. Miközben a magyar miniszter kedvezően értékelte a brit büdzséjavaslat több elemét, értésre adta: Magyarország szempontjából ezek a pozitívumok együttesen sem kompenzálják a kieső fejlesztési forrást.

Baráth Etele pozitívumként említette, hogy az EU soros brit elnöksége a jelenlegi maximum 80-ról 85 százalékra emelné az uniós támogatás felső határát (eddig az átlagos közösségi részarány 60–67 százalék volt).

Szerinte ugyancsak pozitívum a brit javaslatban, hogy 2007-től épület- és lakásfelújításra, továbbá belső utak korszerűsítésére is felhasználhatók lennének az uniós források.

Egyértelmű szigorításként értekelte viszont az n+3-as szabályt, amely értelmében megítélésének évétől számítva három éven belül fel kell használni a megítélt közösségi támogatást. Eddig azért harcoltunk, hogy az n+2-es szabályt ne terjesszék ki a kohéziós alapra, a luxemburgi elnökség végén született döntés óta pedig azért küzdünk, hogy legalább három év álljon rendelkezésre a fejlesztés megvalósítására – magyarázta észrevételét a miniszter. Magyarország álláspontja az, hogy vagy terjesszék ki az egész (2007–2013-as) periódusra az n+3-as szabályt, vagy töröljék el teljesen, s ne kerüljön sor a luxemburgi javaslatnak megfelelő időszakos (2007–2010-re vonatkozó) bevezetésére.

Kemény szigorításként jellemezte a magyar miniszter azt a brit elgondolást is, amely kizárná a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatoknál az áfatartalmat is finanszírozzák uniós támogatásból. Ezzel egy csapásra 20 százalékkal drágulnának az ilyen beruházások – tette hozzá az európai ügyekért felelős miniszter.

Az alapvető baj az EU-költségvetés szerkezetével van, ebből fakadnak a brit javaslat hibái is – véli Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa. Szerinte erre utal a brit visszatérítés, de a vámbefizetések ügye is. Sajnálatosnak tartja, hogy a tagállami megfontolások előbbre valók lettek a közösségi érdekeknél, holott a regionális politika a régiók összekapcsolását szolgálja. Mint a terület volt bizottsági gazdája, növelné a büdzsét, a kohéziós keretösszeget, szigorítaná a felhasználás feltételeit, és a forrásokért versenyeztetné a tagokat. A kohéziós politika vis maior szabályai szerinte lehetővé teszik azt, hogy ha nem elég három év egy nagyprojekt végrehajtásához, akkor indokolt esetben kivételt tegyenek a kedvezményezettel. Mindig a beruházás befejezése az alapvető cél – állítja a volt magyar EU-biztos.