Románia: növekvő terhek és eltűnő kedvezmények
A román kormány jövőre minden eszközzel igyekszik növelni az adókból befolyó öszszegeket, ezért emeli az adókat, csökkenti vagy éppen megszünteti a kedvezményeket és szűkíti a kedvezményezettek körét. Bukarest az uniós előcsatlakozási programra hivatkozva is töröl néhány előírást, így hatályon kívül helyezi a mezőgazdasági társulásokra vonatkozó, több kedvezményt magában foglaló jogszabályt is.
Jövőre felfüggesztik a nagyberuházásokra (egymillió dollárt meghaladó, sok munkahelyet teremtő és infrastruktúrát is kiépítő) vonatkozó könnyítéseket, megszüntetve az eszközök és berendezések behozatalára vonatkozó vámmentességet. A döntést megfigyelők annál is inkább furcsállják, mivel a program kifejezetten sikeres volt. 2005 első fél évében 56 ilyen projektet fogadtak el, összesen 750 millió dollár értékű összberuházásra: 22 százalékban a távközlés, 14 százalékban a szolgáltatóipar, továbbá a kereskedelem, az energetika, a gépipar, a kohászat és a faipar területén.
Rendre növekszenek a szállítóeszközökre, a jachtokra, és – a rendeltetéstől függően változóan – a kültelkekre kirótt adók. Bevezetik az adót az örökölt lakások eladására is. Drágulnak a dohány- és alkoholzárjegyek, illetve más luxusadók is emelkednek.
Az új pénzügyi törvénykönyv egyik jellemzője, hogy olyan ágazatokban vezet be adókat, amelyek eddig nem álltak a figyelem középpontjában. A legérintettebb természetesen a mezőgazdaság, és nem csak az említett társulási kedvezmények megszűnése miatt. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy adót készülnek bevezetni a mezőgazdasági termelésre – beleértve a saját használatra termesztett javakat is –, ám végül csak az eladásokból származó haszon utáni adó jelenik meg a tervezetben. Mindazonáltal a búza, a kukorica, illetve a beszolgáltatott tejre kirótt kétszázalékos teher a vidéki lakosság igen nagy hányadát érinti, függetlenül attól, hogy tevékenysége év végén nyereségesnek vagy veszteségesnek bizonyul.
Különös gonddal növelték a tervezet megalkotói a bankszektor adóit: míg eddig bizonyos szint alatt a bankközi kamatok mentességet élveztek, a pénzintézetek mostantól 16 százalékot fizetnek. Ilyen körülmények között – mivel a bankok többsége már infláció alatti, hétszázalékos kamatot alkalmaz – megtörténhet, hogy veszteséggel zárják az évet. Ugyanakkor az adózandó jövedelemből leírható tartalékalap lehetősége jövőre már nem választható a bankok, hitelintézetek és biztosítótársaságok számára. Változnak az áfára vonatkozó előírások is. Törölték az áfamentességet a vissza nem térítendő hitelekből származó összegekkel végzett tevékenységekre, az árutőzsdékre, az állatorvosi tevékenységre, a folyami szállításra a Duna-deltában lakók számára, a templomépítésre és a kutatás-fejlesztésre egyaránt.
Minden esély megvan azonban arra, hogy a változások nem lépnek hatályba az új év beköszöntével, hiszen a tervek véglegesítésével már a november 15-i, végső határidőt is túllépte a kormány. Ráadásul a törvénykönyv elfogadása után még a végrehajtási szabályokat is meg kell szövegezni.
A terhek növelése mellett a román gazdasági szereplők legnagyobb elégedetlenségét a bizonytalanság váltja ki, hiszen a pénzügyminisztérium a honlapján immár a negyedik tervezetváltozatot közli, alig egy héttel a harmadik megjelenését követően. A minisztériumi magyarázat szerint a változások semmiképpen sem a kormány határozatlanságát tükrözik, hanem az érintettekkel folytatott egyeztetések eredményei.
