Rossz menedzser a magyar elit
Az alapítvány a Center für angewandte Politikforschung nevű kutatóintézettel közösen a világ 119 országában vizsgálta meg a politikai és gazdasági változások folyamatát, és az eredményt két indexben foglalta össze. Ezek egyike a reformfolyamat menedzseléséről, a másik az aktuális helyzetről ad értékelést; utóbbiban hazánk a térség tizenöt országa közül a negyedik, az előbbiben viszont csak a hetedik helyen végzett.
Az aktuális helyzet megítélésénél alapvetően a demokratikus és piaci intézmények szintjét, a jogszabályi környezetet vizsgálták a szakértők. A menedzsmentmutató négy területre terjedt ki: a kormányzati akarat érvényesítésének képességére, a gazdasági és emberi erőforrások hatékony felhasználására, a politikai konszenzus szintjére és a nemzetközi együttműködés fejlettségére. Az első területen a szlovák Dzurinda- és a román Nastase-, valamint Tariceanu-kormány kapott elismerést azért, hogy a térségben mindenütt jellemző koalíciós vagy éppen kisebbségi pozíció ellenére érdemi reformokat tudott végrehajtani. Az erőforrások felhasználásában Szlovénia és Szlovákia eredményeit emelik ki az elemzők, Magyarországgal kapcsolatban ugyanakkor rámutatnak: a jelentős mértékű büdzséhiány és eladósodottság többek között azt mutatja, hogy a kormányzat nem elég hatékonyan hasznosítja erőforrásait. A politikai konszenzus és a nemzetközi együttműködés szempontjából mindössze egyes jugoszláv utódállamok kaptak kedvezőtlen értékelést a Bertelsmann Alapítvány szakértőitől.
