Szellemi tulajdon - lépésenként

A gazdaság szintjén s a vállalatok prosperálása szempontjából egyaránt kiemelkedően fontos, hogyan jut érvényre a szellemi tulajdon védelme. Ez igen szerteágazó tevékenység, miként maga a fogalom is számos területet fed le. Ha kategorizálni akarjuk a szellemi tulajdon gyűjtőfogalmát, két nagyobb csoportot különböztethetünk meg: az ipari tulajdont, amely találmányokat, szabadalmakat, védjegyeket, az ipari formatervezést s a földrajzi árujelzéseket jelenti. A másik nagy csoportba a szerzői jog és kapcsolódó jogok kategóriájába tartozik a „névadó” szerzői jog, a szerzői joghoz kapcsolódó jogok s a szerzői jog kollektív kezelése. Miként a fentiek is mutatják, a szellemi jog védelmének problematikája a gazdaság egészében jelentkezik, ám hatványozottabb az információtechnológiában. Mert ugyan e védelem minden vállalat számára – üzleti területtől függetlenül – fontos, de az it-szektorban, ahol az igények napról napra változnak, a fejlesztések gyorsan követik egymást, a naprakész információ égetően szükséges már a bejegyzés alatt álló fejlesztésekről is. Felesleges ugyanis erőforrásokat fordítani bármilyen új termékre a versenytársak hasonló területet magában foglaló fejlesztéseinek ellenőrzése nélkül.
Ám az erre szakosodott specialistákon kívül igen kevesen vannak tisztában a szellemi tulajdon tág kategóriájának minden ága-bogával, kezdve attól, hogy egyes alkategóriái pontosan mit is takarnak. Pedig a kategorizálás nem ördöngösség.
A szerzői jog az eredeti művek szerzői számára biztosít védelmet – de teljes vagy örökös jogokat nem – a törvénytelen másolás ellen. Az információtechnológia területén kifejezetten a kódok, szövegek, hangok, fényképek, egyedi grafikai megoldások védelmét látja el.
A szabadalom lehetővé teszi a feltalálók számára innovatív, műszaki találmányaik védelmét, és piacot teremt ezek számára. Ennek oltalma új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható, nem nyilvánvaló találmányokra terjed ki.
Oltalom nélkül, főleg az információtechnológia területén, az újdonságokat egyszerűen lemásolhatnák a kapcsolódó fejlesztési költségek nélkül. A szabadalom csak akkor nyerhető el, ha a kérelmező bizonyítja, hogy műve új és nem nyilvánvaló jellegű. Az oltalmat pedig csak meghatározott időtartamra adják, ennek lejáratát követően már nem érvényesíthető. Az it-szektorban elnyerhető szabadalmakkal kapcsolatban azonban némi bizonytalanság érezhető, s ez az amerikai és az európai szabályozás különbözőségéből ered. Amerikában – szemben Európával – lehetőség van arra is, hogy általános szoftverekre nyújtsanak be szabadalmi igényt. A szabadalmi oltalomnak – mint látható – jelentős a hatása a vállalat jövőjére nézve, s ez nem véletlen, hiszen a fejlesztéssel kapcsolatos költségeknek meg kell térülniük. Az oltalom megelőzi, hogy mások használják a fejlesztést, dokumentált hátteret biztosít a lehetséges befektetők felé, alapul szolgál a licencszerződésekhez és az együttműködési megállapodásokhoz, konfliktus esetén erősebb pozíciót biztosít a tulajdonosnak, alapul szolgál külföldi szabadalmi eljárások esetén, s végül, de nem utolsósorban távol tartja a versenytársakat.
Az üzleti titok is egy olyan kategória, amellyel meg kell ismerkedniük azoknak, akik a szabadalom területén mozognak. Ez védelmet biztosít a termékekkel és folyamatokkal kapcsolatos innovációik jogtalan másolása ellen. Lehet bizalmas gyakorlat, módszer, eljárás, terv, egyéb olyan információ, amelyet egy társaság más vállalatokkal szemben versengése során felhasznál. Ezek gazdasági előnyöket biztosítanak az üzleti titok birtokosának. Az üzleti titok licencbe adható, azonban a nyilvánosságra hozás tilalmáról szóló megállapodások megőrzik a titok vagy a védelem bizalmas természetét. A legfontosabb, hogy az üzleti titkot a jog a titok nyilvánosságra hozatala nélkül védi. Leginkább a szabadalmi oltalomért folyamodáshoz szükséges hosszú időszak áthidalására alkalmazzák, hogy megakadályozzanak másokat ötleteik eltulajdonításában.
A védjegy olyan megkülönböztető jelzés, amelyet egy bizonyos személy vagy vállalat állít elő, és segít a fogyasztóknak, hogy igényeiknek megfelelő terméket vagy szolgáltatást vásároljanak. Ösztönzőként szolgál a megtévesztő társaságok alacsonyabb minőségű termékei és szolgáltatásai értékesítésének megakadályozására akkor, ha azokat jó hírnevű szállítótól származóknak állítják be. A védjegy olyan információt szolgáltat, amelyet ugyanazon védjegy oltalma alá tartozó összes termékre alkalmazni lehet, így egyszerűsödnek a gazdasági ügyletek.
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy minden vállalatnak, amely birtokában van szellemi tulajdonnak, gondoskodnia kell annak védelméről, s erre komoly stratégiát kell kidolgozni. Ennek előfeltétele, hogy a legalaposabban ismerjük meg a piaci helyzetet. Tisztában kell lenni a vállalkozás technológiájának piaci potenciáljával, ismerni kell a versenytársakat, tudni kell, van-e stratégiájuk a szellemi tulajdon védelmére, és hogy a versenytárs megoldása képes-e a saját fejlesztés helyettesítésére vagy éppen segíthetik egymást. Akkor van szükség stratégiára, amikor különleges technológia vagy ismeret birtokában vagyunk. Ez kiemelkedő feltétele a vállalkozás működésének, továbbá kiszámíthatóan hosszú ideig szolgál a vállalkozás fejlődésének alapjául. Megjegyzendő végül, hogy nem minden it-vállalkozás tudja termékeit oltalom alá helyezni, azonban minden vállalkozás előnyöket szerezhet a különleges technológiai tudás megfelelő használatával.

>> adatbázisok ellenőrzése hasonló oltalmakkal kapcsolatosan, számuk, tartalmuk

>> versenytársak azonosítása, alkalmazott védelmük megismerése

>> szakember alkalmazása szellemi tulajdon védelmét szolgáló stratégia elkészítésére

>> alapszabályok kialakítása a dolgozók fejlesztéseinek kezelése érdekében

>> az oltalom felhasználói körének meghatározása

>> az üzleti titok kezelésének szabályozása, alkalmazása külső személyekre is

>> a védelem alatt álló anyagok felhasználói körének meghatározása, a felhasználás szabályozása

>> in-licencing és outsourcing-stratégia kialakítása

>> az elkészült stratégia elemzése, elkerülendő más vállalkozások megsértését

>> adatbázisok ellenőrzése hasonló oltalmakkal kapcsolatosan, számuk, tartalmuk

>> versenytársak azonosítása, alkalmazott védelmük megismerése

>> szakember alkalmazása szellemi tulajdon védelmét szolgáló stratégia elkészítésére

>> alapszabályok kialakítása a dolgozók fejlesztéseinek kezelése érdekében

>> az oltalom felhasználói körének meghatározása

>> az üzleti titok kezelésének szabályozása, alkalmazása külső személyekre is

>> a védelem alatt álló anyagok felhasználói körének meghatározása, a felhasználás szabályozása

>> in-licencing és outsourcing-stratégia kialakítása

>> az elkészült stratégia elemzése, elkerülendő más vállalkozások megsértését A szellemi tulajdon védelmének stratégiája >> a vállalat különleges és egyedi technológiáját kell védelem alá vonni

>> tisztázni kell, hogy a tudás vajon a vállalkozásé magáé, vagy valamelyik kulcsfontosságú alkalmazott birtokolja, esetleg különleges termékről, márkáról, avagy védjegyről van szó

>> ismerni kell a technológiát a nyereségesség tekintetében, hogy milyen hosszú ideig képes forgalmat generálni

>> fontos, hogy a fejlesztésekre fordított erőforrások aránya hogyan viszonyul a másolások okozta veszteségekhez Ismérvek >> a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, a kereskedelemben használatos szimbólumok, nevek, képek és minták védelme

>> nem ismer határokat

>> az innováció legfontosabb mozgatórugója

>> az egész gazdaság bővülését és növekedését ösztönzi

>> javítja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, fokozza jövőbeni jövedelmezőségét

>> hatékony védelme biztosítékot szolgáltat az új termékek és technológiák létrehozásához szükséges erőforrások megteremtésére

>> a versenyképesség megőrzésének egyik eleme (pusztán az ismeretek és fejlesztések megfelelő idejű felhasználása és a titoktartás mellett a termék és az elgondolás védelme biztosítja csak az erre épülő vállalkozás sikerét hosszú távon) -->