Az idén javítható a gyógyítás színvonala
Ebben a kormányzati ciklusban ezermilliárd forint többletforrás jutott az egészségügynek, ám kedvező hatása mégsem látszik – mondta a Világgazdaságnak Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Ennek okát az ágazat rossz szerkezetében látja, amelyen sürgősen változtatni kell. Szerinte túlzottan sok az úgynevezett aktív kórházi ágy és kevés a krónikus, pedig a népesség elöregedésével ez utóbbiak bővítésére egyre nagyobb az igény.
Schvarcz Tibor elismerte, hogy nem lesz könnyű az egészségügyi ágazat számára 2006, hiszen a gyógyító-megelőző kassza szűkre szabott. Ám a kórházakon belüli ágystruktúra változásából, illetve a betegek ambuláns módon történő ellátásának bővítéséből megtakarított pénzt a valóban aktív ellátásra szorulókra lehet fordítani.
Az elnök fontosnak tartaná a regionális egészségügyi tanácsok munkáját. Nekik kellene felmérni, hogy az egyes régiók lakosságának megbetegedési mutatói milyen egészségügyi intézményi struktúrát igényelnek, hol van szükség fejlesztésekre, s hol vannak fölösleges kapacitások. A szükségletekre épülő intézményrendszer finanszírozása, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző munkája jelentős megtakarítással járhat.
Az elnök úgy látja, ha következetesen végrehajtják a kormányprogramból az egészségügyre eső 21 lépés programot, van esély a gyógyítás színvonalának javítására. Ezek között említette a népegészségügyi programot, amely a betegségek megelőzését célozza.
Az Országos Alapellátási Intézet (Oali) például szűrési programokat hirdetett meg. Ennek során az Oali munkatársai a háziorvosok segítségével kistérségi programokat végeznek. Nemrég fejeződött be Tamási és a környékén lévő kilenc körzet lakóinak szűrővizsgálata. Balogh Sándor, az Oali főigazgatója lapunknak elmondta: mintegy hétszáz lakos vett részt a szűréseken, s településektől függően 40-70 százalék volt a kiszűrtek száma, náluk valamilyen keringési betegség kockázatát találták.
Schvarcz szerint fontos, hogy a politika elismerte: tisztázni kell a biztosító helyzetét. Ennek eredménye, hogy 2006-ban mindenki után be kell fizetni az egészségbiztosítási járulékot. A központi költségvetés a nyugdíjasok, a munkanélküliek és más, maguk után fizetni nem tudók biztosítására 304 milliárd forintot utal át az egészségbiztosítási alapba.
Az ágazat létszámhelyzete nem rózsás, ám az elnök szerint a jövedelmek kiszámítható rendezésével az orvosok egy része visszacsalogatható. A kormányzati ciklus elején végrehajtott 50 százalékos béremelés hatására a nővérek visszaszivárgása már megkezdődött, ez a képzési rendszer átalakításával fokozható.
