Túl bonyolult a nyugdíjszámítás
Legalább 60 ezer ember vonul az idén nyugdíjba, nem kevesek gondja tehát, hogyan kell kiszámítani az elkövetkező évek járandóságát. A napokban jelentek meg a Magyar Közlönyben a nyugdíj kikalkulálásához elengedhetetlen valorizációs szorzószámok, valamint a degressziós sávhatárok. Ezek azonban csak a legfontosabb törvényi kereteit adják meg a nyugdíjak meghatározásának, birtokukban sem lesz képes senki sem elvégezni ezt a meglehetősen bonyolult feladatot. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság szakemberei is egy kifejezetten erre a célra kidolgozott számítógépes program segítségével határozzák meg a nyugdíj összegét.
Az első feladat a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítása. Az 1987. december 31-ét követően elért jövedelmeket, kereseteket – a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett mértékével – naptári évenként csökkenteni kell. Ennek módját kormányrendelet határozza meg.
Ezt követően kell elvégezni az úgynevezett valorizációt, azaz a korábbi keresetek értékvesztésének korrekcióját. Ennek során a nyugdíjazást megelőző harmadik évnél korábban elért kereseteket (jövedelmeket) a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez igazítják annak függvényében, hogyan alakult az egyes években az országos nettó átlagkereset. Mindez azt is jelenti, hogy a valorizáció nem érvényesíthető az utolsó három évben, vagyis 2003-ra, 2004-re, illetve 2005-re a tényleges (adóval csökkentett) keresetekkel kell számolni. Így ebben az évben (2005. december 31-ét követő, de 2007. január 1-jét megelőző időben) megállapítandó nyugdíjaknál a 2003. év előtti kereseteket kell a 2004. évi kereseti szintre felhozni, ennek legújabb, a 2002-es évi jövedelmekre vonatkozó szorzója: 1,208. A tavalyi, 2001-re szóló szorzó 1,367 volt, az egy évvel korábbi 1,390.
Amennyiben a nyugdíj alapját képező (személyi jövedelemadóval csökkentett és valorizált) havi átlagkereset a 174 ezer forintot nem haladja meg, az összeg korlátozás nélkül figyelembe vehető. E fölött azonban a keresetnek már csak fokozatosan csökkenő hányadával lehet számolni. A sávos korlátozás (degresszió) öszszeghatárai évente változnak: a tárgyévet megelőző naptári év első félévi és az azt megelőző félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő (ezres számra kerekített) összeggel emelkednek. (BJA)
