A magyarok nem akarják megszavazni
A mai szavazásra közös módosító indítványként előterjesztendő kompromisszumos javaslat ugyan a két pártcsoporthoz tartozó új tagországbeli képviselők fáradozásának köszönhetően liberálisabb profilt kapott, közelebb kerülve az eredeti európai bizottsági javaslat szelleméhez, de mégsem eléggé ahhoz, hogy a jobboldali képviselők jelentős részének elfogadható legyen. Egy felvizezett irányelvnél még az is jobb, ha egyáltalán nincs direktíva, mert az asztalon lévő javaslat még a jelenlegi helyzethez képest is visszalépést jelentene – magyarázta a Világgazdaságnak Szájer József, a néppárti magyar frakció vezetője. A honatya és számos kollégája azt követeli, hogy a két nagy párt által jegyzett módosító indítványból töröljék azt a paragrafust, amely azt tartalmazza, hogy a tagállamok milyen megfontolásokból gördíthetnek akadályt a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása elé. Bár az új tagországok képviselőinek erélyes fellépésére a szövegből törölték azt a részt, amely lehetővé tenné, hogy szociális, politikai és fogyasztóvédelmi megfontolásokra hivatkozva korlátozzák a szolgáltatásnyújtást, a néppárti elégedetlenkedők az eredeti, nagyon liberális javaslat szellemében minden megszorításra lehetőséget adó hivatkozást elutasítanak.
Szájerékkal elviekben a parlamenti baloldalon ülő Herczog Edit szocialista képviselő is egyetért, ám a magyar szocialisták az irányelv elfogadása érdekében a kompromisszumos javaslat megszavazására készülnek. Magyarországnak érdeke, hogy legyen irányelv – mondta Herczog Edit a Világgazdaságnak, hozzátéve, hogy az ideális a néppárti képviselők által szorgalmazott megoldás lenne. Szájer ugyanakkor úgy véli, hogy az ő szavazatuk nélkül is meglesz a többség csütörtökön.
A direktíva bukása az új tagállamok számára (illetve jelenlegi formában való elfogadása Szájerék számára) azért nem elfogadható opció, mert tovább konzerválná azt a jelenlegi, a közösségi alapszerződéssel is ellentétes állapotot, amelyben a tagállamok mesterséges akadályokat gördítenek a szolgáltatásnyújtás útjába. A szolgáltatási irányelvről folyó vita a régi és az új tagállamok közötti viszonyt is megmérgezi. „Mi komoly áldozatok árán megnyitottuk a tőke- és az árupiacainkat. Most, amikor ugyanennek kellene történnie a szolgáltatásoknál, egyes régi tagállamok részéről visszakozást tapasztalunk” – mondta Szájer.
Az Európai Parlament mai szavazása után a kormányokból álló tanács veszi kezébe az ügyet, a tagországok a képviselőkhöz hasonlóan megosztottak a kérdésben. A mostani szavazás mégis nagyon fontos, mert az Európai Bizottság az EP álláspontját messzemenőkig figyelembe kívánja venni, amikor várhatóan április végén átdolgozza a korábbi Bolkestein-irányelvet.
