Adózásról – választások előtt

A külföldi beruházási döntéseket a profitelvárásokhoz kapcsolódó költségmegfontolások irányítják, a költségek alakulásában az adórendszernek fontos szerepe van. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az adópolitika fontosságát – szögezte le Stricca Lilla, az RSM Haarmann Hemmelrath tanácsadó cég nemzetközi partnere. A szakértő, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara adóbizottságának elnökségi tagja is, hozzáfűzi: nemzetközi befektetői szemszögből a magyar adórendszernek komoly vívmányai vannak, s fontos lenne megőrizni az eddigi pozitívumokat, egységesebbé és bátrabbá tenni a kedvezményeket.

A The Economist brit hetilap elemzőcége, az Economist Intelligence Unit felmérése szerint átlagosan évi 3,5 milliárd dollárnyi működő tőke bevonása várható Magyarországon. Ám ezért éles versenyben kell helytállni. Tendencia, hogy a régióbeli nem EU-tagállamokba – e fejlődő piacokra – áramlanak a magas munkaigényű tőkebefektetések az ottani olcsó munkaerő miatt. Magas a kockázat, de magas a megtérülés is. A 2004-ben csatlakozott tagok között, a többieknél is, a magas hozzáadott értékű (tudásalapú) minőségi munkát igénylő tőkebefektetések eléréséért (a már működők megtartásáért) alakult ki verseny.

A közvetlen adók közül a társasági gyakorolja a legnagyobb hatást az ilyen befektetésekre, ezért is tart az adócsökkentési verseny. Nemzetközi összehasonlításban a magyar társasági adó szintje alacsony, az EU-ban csak Cipruson és Írországban alacsonyabb. Nem véletlen, hogy az EU – Írország tiltakozása ellenére is – 1997-ben magatartási kódexet fogadott el, s ebben káros adóversenynek bélyegezte az ilyen típusú befektetésösztönzést, s a magyar adórendszer sikertörténetét, az offshore intézményét is meg kellett szüntetni.

Az Európai Bizottság egyelőre nem sürgeti a tagállamok adópolitikájának gyorsabb közelítését, ennek egyik feltétele ugyanis konszenzus kialakítása lenne több egyéb kérdésben is. Ám vannak a közvetlen adókra irányuló adóharmonizációs törekvéseknek új formái: ilyen, hogy az európai pénzügyibeszámoló-készítési (IFRS) és számviteli standardokon (IAS) alapulva egységesítsék a társasági adóalapot is. Az Európai Parlament nincs felruházva fiskális ügyekben törvényhozó hatalommal, ezért ezen a téren nincs tagállami szinten megvalósuló közösségi adópolitika. Az

Európai Bíróság szerepe azonban kezd hangsúlyossá válni az egységes közösségi adópolitika alakításában, az eseti jogalkalmazásnak a tagállamok adórendszerére gyakorolt közvetett hatásán keresztül. Ez látható számos jogeset példáján, mint a nemrég lezárult Marks & Spencer- vagy IRAP-ügyön (ez utóbbi a hazai helyi iparűzési adó ügye miatt érdekes számunkra).

Az egységes európai társasági adóalap kialakítása valódi vívmány lehetne, ennek következtében a magyar társasági adótörvényben is elfogadottá válhatna az adóveszteségek csoportszintű elszámolhatósága, amelynek hiánya kompetitív versenyhátrányt jelent az országnak. Ám úgy tűnik, ez a törekvés megbukik a legfejlettebb országok kedvezőtlen hozzáállásán. Pedig valódi költségmegtakarítást lehetne elérni, ha az európai vállalatcsoportok esetében egységesíteni lehetne a társasági adóalap-módosító tételek körét, s egyszerűsíteni a vállalati integrált folyamatokat, azok elszámolási elveit.

>> a fizetett kamatok és jogdíjak forrásadó-mentessége

>> a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamatokra és a kapott jogdíjakra elszámolható társasági adókedvezmény

>> a beruházási és fejlesztési adókedvezmények

>> a különböző tevékenységek adókedvezményei

>> a fizetett kamatok és jogdíjak forrásadó-mentessége

>> a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamatokra és a kapott jogdíjakra elszámolható társasági adókedvezmény

>> a beruházási és fejlesztési adókedvezmények

>> a különböző tevékenységek adókedvezményei-->