Ambulanciák előnyben

A patikákban beváltott receptek 12 százalékának felírását nem előzte meg orvos-beteg találkozás, derült ki az ellenőrzések során – jelentette ki a közelmúltban Rácz Jenő egészségügyi miniszter. Ezért tartja fontosnak, hogy a háziorvosok márciustól kötelezően jelentsék a náluk ellátott eseteket. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese szerint a biztosítónak kötelessége követni, transzparenssé tenni, hogy az orvosi praxisoknak havonta kiutalt, átlagosan 750 ezer forint közpénzt hogyan használják föl. A szűkös büdzsét takarékosabban lehetne elkölteni, ha csak indokolt esetben utalnák szakrendelőbe, kórházba a beteget, írnának föl gyógyszert, ám ezekről egyelőre nincs pontos információja az OEP-nek – szögezte le.

Arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciója fölösleges többletteherként minősíti a jelentési kötelezettséget, s tapasztalata szerint sokuknál nincs is meg az ehhez szükséges informatikai rendszer, a főigazgató-helyettes azt válaszolta: a kérés nem új. Az úgynevezett irányított betegellátási rendszerben dolgozó 1500 orvos (összesen 6800 háziorvosi praxis működik hazánkban) évek óta készít jelentést ellátott pácienseiről. A biztosító nem tervezi a jelentés alól kibújók szankcionálását, arról a tapasztalatok alapján lehet majd határozni – mondta a főigazgató-helyettes.

A kórházak jelentős része forráshiánnyal küzd, szerintük az idei költségvetés kevesebb a tavalyinál – állítja a Magyar Kórházszövetség. Székely Tamás szerint azonban, ha a költségvetési tartalékalapból az aktív fekvőbeteg-ellátásra jutó 14 milliárd forint felhasználható, úgy a múlt évi 464 milliárdos büdzsénél csak hatmilliárddal kisebb az idei kassza. Emellett a kórházak kiadása az idén mintegy kétmilliárd forinttal kevesebb az egészségügyi hozzájárulás csökkenése miatt, az áfamérséklésből pedig további 1,5 milliárd a megtakarításuk. Számos helyen szerkezetátalakítást végeztek, az ambulanciák korszerűsítésével kevesebb lesz a kórházi beteg, s nő a járóbetegként ellátottak száma. Jó példa erre az egynapos sebészeti beavatkozások arányának emelkedése: 2000-ben 6,7, 2004-ben már 13 százalék volt.

Az intézményeknél pár éve bevezetett úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot (tvk) ezután rugalmasan kezelik, a tb célja, hogy a pénz kövesse a beteget – emlékeztetett a főigazgató-helyettes. (A tvk-t valamenynyi gyógyintézményben a tavalyi betegforgalom 100 százalékában határozták meg, az e feletti betegek ellátásáért degresszív díjazás jár.) Így, ha ügyeletet vagy más intézmény rekonstrukciója miatt többletfeladatot vállal egy kórház, magasabbra teszik a tvk-szintet, a teljesítményt átadó intézmény tvk-ja pedig csökken. 2003-ban a 164 kórház közül 31 konszolidációját végezték el. Ők úgy jutottak hozzá a vissza nem térítendő 3 milliárd forinthoz, ha teljesítették a konszolidációs tervben előírt szerkezetátalakítási feladatokat.

Az OEP összevetette a kórházaknak ez év januárban és az egy évvel korábban átutalt gyógyítási költségek összegét. Az idei apanázs kétmilliárd forinttal haladta meg a tavalyit, összesen 29,7 milliárd volt. Az egy beteg esetre jutó országos gyógyítási alapdíj 132 ezer forintról 134 ezerre nőtt.

(gyógyító-megelőző, 2006, milliárd

forint)

Összevont szakellátás* 444,3

Krónikus kórházi ellátás 36,8

Laboratórium 20,4

* Járó- és aktív fekvőbeteg-ellátás, CT-,

MRI-diagnosztika.

(gyógyító-megelőző, 2006, milliárd

forint)

Összevont szakellátás* 444,3

Krónikus kórházi ellátás 36,8

Laboratórium 20,4

* Járó- és aktív fekvőbeteg-ellátás, CT-,

MRI-diagnosztika.-->