Az állam ne akadályozzon, váljon partnerré
Több területen lát problémát a magyar üzleti-gazdasági környezetben Böröcz József, a DHL Express Magyarország Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója. Példaként említi az adózási rendszerrel kapcsolatos gondokat, a gazdaság működésének átláthatóságát, valamint az oktatás-képzés helyzetét, tendenciáit.
Ez utóbbival kapcsolatban határozott véleménye, hogy az nem életszerű. A mai oktatási-képzési rendszert nem az vezérli, hogy mi a hatékony, hasznos az emberek számára.
Ez nemcsak az embereknek okoz problémát, a vállalkozásoknak is. A munkaadók ugyanis nehezen találnak olyan munkavállalót, aki minden szempontból megfelel az igényeiknek. Ez különösen a nyelvtudásra és az üzletember-ismeretekre vonatkozik. Ennek nem mond ellent az, hogy a magyar munkaerő magasan képzett, tehetséges – szögezi le Böröcz –, csak éppen hiányos az „életszerű” tudása. Egy európai uniós felmérés szerint a huszonöt tagország között csak Nagy-Britanniában beszélnek kevesebben idegen nyelveket, mint Magyarországon.
A DHL Express Magyarország Kft. az utóbbi időben maga is megtapasztalta e problémát: olyan szerencsés helyzetbe került a cég, hogy 16 hónap alatt 50 százalékkal bővíthette személyi állományát. Bizonyos fokig elkeserítő volt a munkaerő-felvétel folyamata – mondja az igazgató.
Ezen maguk a vállalatok tudnának segíteni olyan módon, hogy például a meghirdetett állásajánlatra jelentkezők közül kiválasztott, megfelelő potenciálú munkaerőt – a speciális igényekhez igazítva – maguk képezik ki a szükséges speciális tudásra. Ám ez komoly erőforrásokat igényel, s Böröcz szerint ez az a pont, ahol az államnak is szerepet kellene vállalnia. Támogatnia, segítenie kellene a vállalatok által ezen a téren felvállalt szerepet, hiszen az nemcsak a mikrokörnyezetnek jó, de makroszinten is hasznos, hiszen hozzájárul a magyar munkaerő képzettségének, versenyképességének javulásához.
De ma semmilyen segítséget nem kapnak azok a cégek, amelyek maguk is hajlandók invesztálni a humánerőforrás-képzésbe, sőt. Már az is jó lenne, ha nem gátolnák különféle terhekkel ezt a tevékenységet. Nemhogy pályázatok nem állnak rendelkezésre (vagy ha igen, azokat olyan jól elbújtatják, hogy nem lehet rájuk lelni), de még annyi támogatáshoz sem lehet jutni, hogy a képzéssel kapcsolatos egyes többletkiadásokat mérsékeljék a cégek. Az igazgató szerint szükség volna például arra, hogy az emberek képzésére fordított összegek egy részét levonhatóvá tegyék az adóból. Ráadásul egyes szabályok éppen hogy nehezítik és drágítják az ilyen tevékenységet. Böröcz példaként említi: ha egy vállalat tréninget tart a munkavállalóinak, az azon felszolgált étel-ital után 87 százalékos adót kell fizetniük.
E példákból is látható, ma Magyarországon az állam nem partnere a vállalkozói-vállalati szférának abban, hogy a magyar munkaerő színvonalát emeljék. Pedig számos cég – köztük a DHL is – kész áldozni e célra, de hiányolják az állam hasonló hozzáállását. (VG)
