Egyenletes növekedési pályán az ipar
Tavaly 7,3 százalékkal magasabb volt az ipari termelés volumene, mint egy évvel korábban. A bővülés az előző két évben tapasztalt ütemhez hasonló, és megegyezik a 2005. eleji várakozásokkal is. A lendületet szokás szerint az exportra termelő vállalatok adták, a regionális és ágazati bontásból pedig azt is ki lehet következtetni, hogy a növekedés csaknem háromnegyedéért a komáromi Nokia-gyár termelésfelfutása felel. Ennek következtében tavaly Komárom-Esztergom megye ipari teljesítménye csaknem elérte a fővárosét, és a bruttó termelési értéket tekintve messze a legnagyobb ipari kibocsátású megye lett. Az idén hoszszú évek stagnálása után valamelyest emelkedtek a belföldi értékesítések is, ám ennek jó részét módszertani átsorolások okozták, így jelentős előrelépés e téren nem tapasztalható.
Az ipari termelékenység két számjegyű javulása is mutatja, hogy a szektor tavaly összességében nettó munkaerő-elbocsátó volt, a nemzetgazdaság egészében jellemző enyhe foglalkoztatottságnövekedés okait a szolgáltató szektorban (ezen belül is a kereskedelemben) kell keresni. Az ipar munkaerő-igényes ágazatai (főként a textilipar) nem zárt jó 2005-ös évet, az elmúlt időszak gyors bérnövekedése ezeken a területeken látványosan rontotta a versenyképességet. A meglévő kapacitások miatt az exportszektor nem szívta fel a munkaerőt, hiszen ott a növekvő megrendelésekkel a meglévő munkaerő-állománnyal is lépést lehetett tartani.
Ellentmondásos kép bontakozik ki az idei kilátásokkal kapcsolatban. A decemberi gyorsulás (amit a 12,9 százalékos éves volumenindex mutat) inkább csak látszólagos: elsősorban a 2004-es gyenge decemberi teljesítmény okozta bázishatás eredménye. Ugyanakkor a különböző konjunktúraindexek készítésekor az utóbbi hónapokban növekvő exportrendelésekről számoltak be a vállalatok, amit megerősítenek az összességében javuló külső konjunktúráról szóló hírek. Igaz, ezek nem túlságosan egyértelműek, tehát a nyugat-európai gazdaság látványos feltámadására most sem kell számítanunk. Az ipar friss rendelésállományi adatai inkább a pesszimistákat igazolják. Decemberben kevés új rendelés született, az összes szerződés volumene is kisebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az év végi adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen az új gazdasági évre kötendő szerződések ügyében a vállalati gyakorlat nem túl stabil, van, hogy januárra csúsznak át a nagy öszszegű szerződések. (MI)
