Gazdatüntetésektől tart az MSZP
Tart a várható politikai vitáktól az állami tulajdonú termőföldek árveréses és pályázatos értékesítése kapcsán az MSZP, ezért a párt agrárpolitikusai maximálnák az egy egységben eladható, összefüggő területek nagyságát – tudta meg a Világgazdaság. Magda Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke elmondta: a Magyar Szocialista Párt agráriusai szántó esetében azzal értenének egyet, ha egy-egy vevő 50 hektárnál nem szerezhetne többet, általában pedig – aranykorona-értéktől függően – inkább 5–10 vagy 20–30 hektáros birtokokat privatizálna a nemzeti földalapkezelő szervezet (nfa). A gyengébb minőséget tükröző rét művelési ágban ugyanakkor egyes vélemények szerint az eladható földek nagysága akár a vevőnkénti száz hektárt is elérhetné.
Az nfa március 3-án kezdené meg az első pályázatos és árveréses értékesítéseket. Tömör László elnök tájékoztatása szerint a szervezet egyelőre ötezer hektárt hirdetett meg, és a következő hetekben újabb területeket készít elő. Az nfa vagyonkezelésében ma mintegy 1,5 millió hektár termőföld van, de ebből 900 ezer hektár erdő, így a szántó és az egyéb művelési ágakba 600 ezer hektár tartozik. Ez utóbbi földek közül – tudtuk meg az elnöktől – több tízezer hektár (egyes hírek szerint 40-50 ezer hektár) privatizálására nyílhat mód. Így a mai akció az állami területek zömét nem érinti.
A szervezet – legalábbis a honlapján elérhető adatok szerint – eleget tesz a politikai kéréseknek, mivel az általa kiírt területek nagy része 1–20 hektáros, bár akadnak száz hektár körüli gyepek is. A szocialisták elvárásai azonban azt is megszabnák, hogy a földeket alapvetően a főállású és helyi családi gazdálkodók kapják meg. Magda Sándor szerint őket elsősorban birtokegyesítési céllal kellene segíteni az állami földekkel. Hozzátette: nem juthatnak területekhez azok, akik nem élethivatás-szerűen foglalkoznak mezőgazdasággal, és nem szerezhetnek földet a jogi személyek sem. (Kivételt képezhetnek ez alól egyes állattenyésztő gazdaságok, amelyeknek a kormányzati szándékok szerint földre van szükségük a hatékonyabb termeléshez. Ez esetben azonban nem tulajdonba, hanem bérbeadásról lehet szó.) Ha a korlátozások ellenére a helyi birtokhasznosítási bizottságok valahol problémásnak találnák az állami földek eladását, ott a tranzakciókat inkább le kellene állítani – vélte a bizottsági elnök.
Mint ismert, „az állami földosztást” még tavaly jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy battonyai fórumon. Ágazati szakértők a terveket jónak ítélik, de bírálják a kormányt amiatt, hogy a privatizációt közvetlenül a választások előtt kívánja beindítani, vagyis e program végrehajtására semmi esélye nem maradt. Emellett gondot okoz, hogy az nfa most jórészt a földért életjáradék programokkal megvett területeket kívánja eladni, amelyek nagy részének minősége és fekvése rossz. Az értékesebb földek eladását pedig az általában húszéves bérleti szerződések nehezítik. Az értékesítéseket ugyan fokozhatják az önkormányzatok közcélú és szociális földhöz juttatását célzó kormányzati programok, de ezek együttesen is csak néhány ezer hektárral bővíthetik a közeljövőben privatizálható területeket.
A gazdák azt kérték a kormánytól, hogy a választások végéig hirdessen földeladási moratóriumot – közölte Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Szerinte az nfa csak az értékesíteni kívánt kisebb területeket szerepelteti honlapján, az egybefüggő nagyobbakat nem. A Magosz most méri fel, valójában mennyi földet adna el a szervezet. A helyzet súlyossága miatt nem zárható ki, hogy a kormányzati értékesítési tervek gazdademonstrációkat kényszerítenek ki a választási kampány időszakában – fogalmazott az elnök.
