Megbukott a Bolkestein-irányelv
A származási ország elve helyett a szolgáltatásnyújtás szabadságát rögzíti a szolgáltatások uniós felszabadításáról az Európai Parlamentben tegnap első olvasatban elfogadott tervezet. A magyar szocialista frakció igennel, a néppárti (valamint a liberális Szent-Iványi István) nemmel szavazott. A parlamenti döntéssel az Európai Bizottság által két éve benyújtott ún. Bolkestein-direktíva alapos átformázása után gyakorlatilag egy új jogszabály megszövegezésének folyamata kezdődik; a bizottság a most megszavazott módosítások alapján egy új verzió kidolgozását ígéri. Charlie McCreevy belső piaci biztos – Frits Bolkestein utóda – a döntést üdvözölve azt mondta, hogy a parlamentben elért széles körű konszenzus biztos alapot jelent a szolgáltatások liberalizációjának megvalósítására. Új tervének elkészítését Brüsszel áprilisra ígéri.
A parlamenti igen az elmúlt napokban a két legnagyobb, a szocialista és a néppárti frakció között létrejött kompromisszum alapján születhetett meg. Ennek egyik legfontosabb eleme volt a sokat vitatott – ám sokak szerint éppen a jogszabály lényegét jelentő – származási elv elvetése, amelynek alapján a szolgáltatók a bejegyzésük helye szerinti tagállam törvényei alapján működhettek volna az EU egész területén. Az elv ellenzői a szociális dömping veszélyére hivatkoztak, vagyis arra, hogy a lazább munkabiztonsági szabályokat vagy alacsonyabb béreket alkalmazó – kelet-európai – országok szolgáltatói a standardok felpuhulását, netán munkahelyek megszűnését okozhatják a régi tagállamokban.
A szolgáltatásnyújtás szabadságát az EP által elfogadott szöveg ezzel szemben úgy értelmezi, hogy más tagállamok szolgáltatóinak megjelenését ugyan tilos korlátozni (a tervezet számos konkrét, adminisztratív akadályt bont le, és a hivatali eljárás megkönynyítésére egyablakos rendszer bevezetéséről rendelkezik), ám működésük során a cégek a fogadó ország szabályait kötelesek betartani. Az egyeztetések nyomán végül kivették azt a módosító indítványt, amely fogyasztóvédelmi és szociális okokra hivatkozva lehetővé tette volna a kormányoknak a külföldi szolgáltatók működésének korlátozását, de például nemzetbiztonsági, környezetvédelmi vagy közegészségügyi szempontokat érvényesíthetnek az engedélyezés során. A parlament elállt végül attól a korábbi elképzeléstől is, hogy a jogszabály hatálya alól kivegyék a víz- és gázszolgáltatást.
A kompromisszum bírálói szerint azonban a származási ország elvének elvetésével a kormányoknak még így is lehetőségük nyílhat arra, hogy ha akarják, diszkriminatív módon tegyenek keresztbe a külföldi szolgáltatóknak. Így vélekednek az európai kereskedelmi és iparkamarák is. Szerintük a kompromisszum lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a szabályokat „kevésbé egyértelmű, a protekcionizmus irányába mutató” módokon értelmezzék.
Kivételek
(a parlamenti döntés szerint ezekre szolgáltatásokra nem vonatkozna a jogszabály)>> szociális szolgáltatások (például gyermekfelügyelet)
>> egészségügyi szolgáltatások
>> szerencsejáték
>> jogi szolgáltatások
>> adózással kapcsolatos szolgáltatások
>> közlekedés
Forrás: EUobserver
>> szociális szolgáltatások (például gyermekfelügyelet)
>> egészségügyi szolgáltatások
>> szerencsejáték
>> jogi szolgáltatások
>> adózással kapcsolatos szolgáltatások
>> közlekedés
Forrás: EUobserver -->
