Nem árt jóban lenni a szakszervezetekkel
Mostantól hatósági bizonyítványokat kell begyűjteniük az állami forrásra pályázó, közbeszerzésen induló vállalkozásoknak, sőt önmagukról is vallaniuk kell – ezt írja ugyanis elő egy napokban életbe lépett munkaügyi miniszteri rendelet. A munkaadói nyilatkozatban szerepelnie kell, hogy a dolgozók többségét érintő vállalati intézkedésekkel kapcsolatban a cég előre kikérte a munkatársak véleményét, a szakszervezet részére adandó tájékoztatási kötelezettségét is teljesítette, sőt nem utasított vissza a kollektív szerződés megkötésére, módosítására tett szakszervezeti ajánlatot, illetve az üzemi tanáccsal is jó viszonyt ápol. A jogszabályalkotók nem elégednek meg az önvallomással, ugyanis a nyilatkozat egy példányát a cégnél működő szakszervezet, illetve üzemi tanács részére át kell adni, az pedig elismervényt ad róla a foglalkoztatónak. Ha a pályázat, illetve a közbeszerzés során kiderül, hogy a munkaadó hamisan nyilatkozott, úgy vissza kell fizetnie az elnyert forrást. A valótlan adatok közlésére a szakszervezet is felhívhatja a hatóságok, valamint a szaktárca figyelmét, így nem árt jóban lenni a munkavállalói érdekképviselettel.
A nyilatkozaton és a szakszervezeti átvételi elismervényen túl két hatósági bizonyítványt kell beszerezniük a cégeknek, ha igazolni kívánják munkaügyi viszonyuk minőségét. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyaránt nyilatkozik arról, a cég ellen zajlik-e eljárás, volt-e szankcionálva az elmúlt időszakban. Ez utóbbi fórumnál lapunk érdeklődésére elmondták, egyelőre nem adtak ki bizonyítványt, több társaság viszont érdeklődik az igazolás kiadása után. A szerv a bizonyítvány iránti kérelem beérkezése után nyolc napon belül állítja ki azt.
A külföldieket feketén foglalkoztató, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat megsértő, sőt a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás csúszása miatt szankcionált cégek sem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatokat előíró feltételeknek, ha lebuktak az OMMF előtt. Amennyiben az elmúlt két éven belül jogerősen legalább félmillió forintos munkaügyi bírság megfizetésére kötelezték, bizony nem indulhat semmilyen állami forrásért. Azt még nem tudni, hogy a különböző üzletágú, több telephelyet létesített vállalatok közül hány „bírságmentes” foglalkoztató lehet jelenleg, illetve mennyi marad, hiszen a szintén változott munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kapcsán komolyan emelkedtek a bírságtételek – harmincezertől húszmillióig. Így a kisebb vétségek is „drágábbak” lesznek, különösen, ha több dolgozó ellen irányulnak a szabálysértések.
