Tőkét csinálnak a kultúrából
Az Európa kulturális fővárosa címért való versengés hívta fel igazán a magyarországi városok figyelmét az EU által támogatott fejlesztési lehetőségekre – véli Mesterházy Balázs, a pályázat miniszteri biztosa. A kiírásra 11 város jelentkezett, s bár azóta eldőlt a verseny, és Pécs nyert, az elkészült városfejlesztési tervekről pazarlás volna lemondani.
Ugyancsak fontos szempont Magyarország számára a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló fejlesztési források hatékony felhasználása – tette hozzá a kulturális tárca képviselője. A II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) stratégiai referenciakeretében 15 helyen van határozott utalás arra a szerepre, amelyet a kultúra, a kulturális örökség és a kulturális tőke tölthet be, többek között a piacgazdaság jogi környezetének kialakításában, a jogtudatosság érvényesülésében, az oktatásban és képzésben, városrészek és vidéki térségek újjáélesztésében, a versenyképes gazdaságban, a megújuló társadalomban, az élhető környezet, a fenntartható térségi rendszerek, tudásközpontok kialakításában, az országosan kiemelt területek fejlesztésében, az egészséges életmód, az információs társadalom népszerűsítésében és a társadalmi összetartozás erősítésében. A humánbázisnál magas kompetenciafokra van szükség az innovatív és versenyképes gazdasághoz – indokolta a hosszas felsorolást a kulturális tárca szakembere.
Ezért is tehet jó szolgálatot a közös projekt a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között. Elengedhetetlen ugyanis a kormányzati, önkormányzati és piaci szféra fokozott együttműködése ezen a területen – érvelt a továbbiakban Mesterházy Balázs.
A szövetséggel első lépésben koordinációs irodát hoztak létre a 23 megyei jogú város fejlesztési tervének támogatására. Második lépésben meghívták az érintett városok képviselőit egy szakmai tréningre, amelyen kormányzati és regionális illetékesek mellett tanácsadó cégek szakemberei segítettek a fejlesztési forráslehetőségek közötti eligazodásban. A tréningen – harmadik lépésként – elkezdték a projektgenerálást. Rengeteg projektötlettel számolnak a 23 megyei jogú város képviselőinek köréből. Az elkövetkező időben – a negyedik lépésben – a koordinációs iroda gondoskodik ezek egyszerűsített EU-relevanciavizsgálatáról és más uniós tanácsadási szolgáltatásokról is. Közülük a legjobbak eséllyel pályázhatnak uniós vagy hazai fejlesztési támogatásra – jósolja a tárca illetékese.
Már kész projekteik vannak az Európa kulturális fővárosa pályázatán részt vett városoknak. Az iroda kreatív iparbeli és humánterületekkel összefüggő fejlesztések II. NFT-be „becsatornázásához” is segítséget nyújt. Egyúttal találkozási pontot jelentene a városok, a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, tanácsadók, kivitelezők, befektetők számára. S végül az iroda lenne az állami szervekkel (minisztériumokkal, hivatalokkal) való kapcsolattartás fóruma is.
Területek, ahol jelentkezhet a kultúra fejlesztő szerepe
>> a piacgazdaság jogi környezetének kialakítása, a jogtudatosság érvényesülése>> oktatás, képzés és készségfejlesztés
>> városrészek és vidéki térségek újjáélesztése
>> versenyképes gazdaság
>> megújuló társadalom
>> országosan kiemelt területek fejlesztése
>> az élhető környezet, fenntartható térségi rendszerek, tudásközpontok kialakítása
>> az egészséges életmód népszerűsítése
>> az információs társadalom elterjesztése
>> a társadalmi összetartozás
erősítése
Forrás: Nemzeti stratégiai referenciakeret
>> oktatás, képzés és készségfejlesztés
>> városrészek és vidéki térségek újjáélesztése
>> versenyképes gazdaság
>> megújuló társadalom
>> országosan kiemelt területek fejlesztése
>> az élhető környezet, fenntartható térségi rendszerek, tudásközpontok kialakítása
>> az egészséges életmód népszerűsítése
>> az információs társadalom elterjesztése
>> a társadalmi összetartozás
erősítése
Forrás: Nemzeti stratégiai referenciakeret -->
