350 milliárd a tét: hogyan lehet az iparűzési adót visszakapni

Felgyorsulni látszanak az események a magyarországi helyi iparűzési adó ügyében. A jelenség kiváltója két héttel ezelőtt, az Európai Bíróság (EB) székhelyén, Luxembourgban történt. Előbb a testület főtanácsnoka hozta nyilvánosságra álláspontját az iparűzési adóra nagyban hasonlító olasz regionális adó (Irap) ügyében, amely szerint az sérti az uniós jogot, ezért meg kell szüntetni. Kardinális része az indítványnak az a pont, amelyben a főtanácsnok azt javasolja, azok az adóalanyok kaphassák vissza a befizetett közterhet, amelyek az első főtanácsnok hasonló álláspontjának közzététele előtt kezdeményeztek jogi eljárást. A főtanácsnoki indítvány után pedig két nappal nyilvánosságra hozta végzését a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kezdeményezett esetben, amelynek tétje az volt, hogy az adónem ellentétes-e a közösségi joggal. A luxembourgi intézmény úgy határozott: nem illetékes az adott ügyben, mivel a felperesek hazánk uniós tagsága előtti időszakra vonatkozóan vitatják a teher EU-szabályok szerinti jogszerűségét. Ezzel azonban nem ért véget a helyi iparűzési adó ügye, ugyanis információnk szerint hamarosan az Európai Bíróság elé kerülhet egy olyan eset, amely az uniós tagság utáni időszakra vonatkozik.
Igen komoly esély mutatkozik a második főtanácsnoki indítvány láttán, hogy az EB a helyi iparűzési adót is uniós jogba ütközőnek ítéli majd. A kulcskérdés itt is az, ilyen döntés esetén mely cég kaphatja majd vissza a befizetett öszszeget. A precedensjogi megközelítés alapján három időpont merülhet fel – véli Elkán László. A PricewaterhouseCoopers igazgatója kifejti: egyrészt elképzelhető az Irap-ügyben 2-3 hónap múlva hozandó és az adóalanyok szempontjából kedvező ítélet napja. Vagyis ebben a verzióban az a magyarországi adózó számíthat a visszatérítésre, amely a szóban forgó időpontig eljárást kezdeményez. Adótanácsadók egyelőre nem adnak felvilágosítást arról, hány vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel. Szóba jöhet a már említett, néhány hét múlva az Európai Bírósághoz kerülő magyar ügyben hozandó főtanácsnoki álláspont közzétételének napja, amely több hónap múlva lehet. De arra is van esély, hogy az ügynek az Európai Bíróság hivatalos lapjában történő publikálásának napja legyen a kérdéses időpont, s ez nincs messze, egy-két hét lehet – hívja fel a figyelmet Elkán. Az adótanácsadóval egyetértve Oszkó Péter, a Deloitte adópartner hozzáteszi: lehet egy negyedik időpont is, nevezetesen a Komárom-Esztergom megyei ügy 2005. augusztus 20-i közzétételének napja. A tét nagy: évente 350 milliárd forintról van szó, és lényegében a vállalkozások teljes, százezres nagyságrendű körét érinti az iparűzési adó. A Világgazdaság úgy tudja, a két héttel ezelőtti történések hatására további adóalanyok tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy visszakaphassák a lerótt tételt.
Oszkó egy lehetséges „releváns” lépésként említi azt, hogy ugyan befizeti az adott vállalkozás az adót, ám úgynevezett nullás bevallást ad be. Egy adóhatósági ellenőrzés legfeljebb mulasztási bírságot állapíthat meg, ez ellen pedig még mindig lehet fellebbezni. Az adópartner azonban hangsúlyozza, hogy vannak más, kevésbé „fájdalmas” lehetőségek is. Adókötelezettséget ugyanis önmagában még egy adóbevallás benyújtása sem eredményezhet egy olyan adónemben, amely uniós jogot sért, azaz amelynek törvényi rendelkezései nem alkalmazhatók. Egy ilyen adónemben az adókötelezettség bármely mozzanatát – legyen az akár az adóelőleg-fizetést előíró határozat vagy más hatósági aktus – elégséges lehet megtámadni ahhoz, hogy később az adókötelezettség hiányát kimondó bírósági ítélet megszülethessen – magyarázza.
Az állam érezhetően „húzza az időt” azért, hogy minél később kezdődjön az Európai Bíróság eljárása. Másrészt a jelek arra utalnak, nem állja meg a helyét az állami érvelés az adónem „jogossága” mellett. A Pénzügyminisztérium illetékesei többször azt hangoztatták, az uniós csatlakozáskor kapott derogáció szerint 2007 végéig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadja ezt az adónemet. A Komárom-Esztergom megyei ügyben az Európai Bíróság a szokásnak megfelelően leírta, mely jogszabályokat tekinti relevánsnak az iparűzési adó jogszerűségét firtató esetekben. Ebből kitűnik, hogy a csatlakozási szerződés az adózás területén belül csak az áfakulcsok esetében enged meg átmeneti eltéréseket, a tagállami szabályozás minden más esetben meg kell egyezzen az uniós áfairányelvvel – magyarázza Oszkó.

- 2004-ben az iparűzési adó 25 százalékával – de legfeljebb az adózás előtti nyereséggel – volt csökkenthető a társasági adó tekintetében az adózás előtti eredmény

- 2005-ben az arány 50 százalékra emelkedett

- az idén az iparűzési adó teljes összegével csökkenthető az adózás előtti eredmény

- 2007. december 31-ével megszűnik az iparűzési adó

Forrás: VG-gyűjtés

- 2004-ben az iparűzési adó 25 százalékával – de legfeljebb az adózás előtti nyereséggel – volt csökkenthető a társasági adó tekintetében az adózás előtti eredmény

- 2005-ben az arány 50 százalékra emelkedett

- az idén az iparűzési adó teljes összegével csökkenthető az adózás előtti eredmény

- 2007. december 31-ével megszűnik az iparűzési adó

Forrás: VG-gyűjtés -->