A kamarák a munkapiaci korlátozások ellen
A brüsszeli bizottság javaslatával ellentétben a német kormány a múlt szerdán úgy határozott, hogy 2009-ig meghosszabbítja a munkaerő szabad áramlására vonatkozó átmeneti rendelkezések érvényességét, valamint szintén 2009-ig korlátozták a kiküldetési törvény hatálya alá eső építőipari, épülettisztító és lakberendező kiküldött munkaerő szabad bejutását a német munkaerőpiacra.
A DIHK, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége nem tartja ésszerűnek, hogy Németország változatlan formában tartja fenn az átmeneti szabályokat – mondta Wolfram Klein, a DIHK tagszervezeteként működő Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnöke. A DIHK elnöke, Ludwig Georg Braun joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy ezzel a német gazdaság elvesztegeti saját növekedési lehetőségeit.”
A kormányzati döntéssel Németország a csatlakozási szerződésben előirányzott átmeneti rendelkezések második szakaszával is él. Az Európai Unió új tagországainak csatlakozási szerződéseiben legfeljebb hétéves derogációs időtartamot irányoztak elő, ez idő alatt korlátozható a munkaerő szabad áramlása, így a munkavállalóknak legkésőbb 2011. május elsejével akadálytalan bejutást kell biztosítani a német munkaerőpiacra. A munkaügyi minisztérium az intézkedést a kelet-közép-európai tagországok egymással határos elhelyezkedésével és a magas németországi munkanélküliséggel indokolja, és úgy véli, a fokozott beáramlás növelné a feszültséget a munkaerőpiacon, és bércsökkentési nyomást váltana ki. Az Európai Unió bizottságának jelentése ugyan bemutatta, hogy a Kelet- és Nyugat-Európa közötti munkaerő-áramlás eddig csekély volt, sőt kedvező hatást gyakorolt a gazdaságra, de a jelentés nem tért ki Németország gazdasági és földrajzi helyzetére.
Németország azonban az intézkedéssel egyáltalán nem zárja el munkaerőpiacát – fejtette ki Franz Müntefering szövetségi munkaügyi miniszter (SPD), és úgy vélte, a Németországban élő külföldiek családegyesítéséről szóló törvény, valamint a kétoldalú államközi megállapodások a jövőben is lehetővé teszik a munkavállalók ellenőrzött és korlátozott mértékű beengedését. „A derogációs időszakok igénybevétele nem jár gazdaságpolitikai hátrányokkal” – erősítette meg a német munkaügyi miniszter.
A DIHK elnöke, Ludwig Georg Braun bírálta a döntést: „Ez hiba, mert Németország eljátssza a lehetőségeit a közép- és kelet-európai piacokon”, hiszen az érintett államok hasonlóan korlátozásokat érvényesíthetnek Németországgal szemben. „Magyarország erre a legjobb példa – egészítette ki Wolfram Klein. – A szolgáltatások szabad áramlása tekintetében ugyanis az ország nemcsak a vele szemben foganatosított intézkedésekre adott válaszlehetőséggel élt, hanem messze túl is lő a célon, ugyanis a magyarországi szabályok az uniós joggal ellentétes módon jóval nagyobb mértékben korlátozzák a szolgáltatások szabad áramlását, mint ahogy a német rendelkezések sújtják a magyar vállalatokat. A német szolgáltatók emiatt jelentős versenyhátrányban vannak a magyar piacon.”
A DIHK ugyan elismeri, hogy az ötmilliós munkanélküliségre tekintettel érthető az a megfontolás, hogy átmenetileg megóvják a német munkavállalókat az erősebb versenytől, de a megállapodott átmeneti szabályok azt a kockázatot rejtik, hogy Németország elnapolja a szükséges szerkezetváltást, és legkésőbb 2011-ben hirtelen szembesül mindennemű korlátozás eltörlésével. „Ezért én azt szorgalmazom, hogy a következő három év során fokozatosan szabadítsák fel a munkaerő szabad áramlását és a szolgáltatások határon túli nyújtását az új tagállamok polgárai és vállalatai előtt” – hangsúlyozta a DIHK elnöke.
Ludwig Georg Braun a DIHK álláspontját kifejtő dokumentumra utalva úgy véli, hogy egy egész sor pragmatikus javaslat került az asztalra, így például az érintett országok Németországban végzett felsőoktatási hallgatói előtt korlátozás nélkül meg lehetne nyitni a német munkaerőpiacot. A kamarai szövetség elnöke szerint további lehetőség az idénymunkások foglalkoztatásának meghosszabbítása a négy hónapos korlátozáson túl is, de további lehetőséget jelent a vállalkozói szerződések keretében foglalkoztatottak kontingense, a családegyesítési törvény adta lehetőségek nagylelkű és bürokráciától mentes kimerítése, valamint a nagyobb mozgástér a határon túl folytatott tevékenység tekintetében. „A külföldi szakemberek alkalmazása főként a határokhoz közeli térségekben könnyíti meg – például a szomszédos ország nyelvének ismeretével – a vállalatok közötti együttműködést és a gazdasági térségek integrálódását” – hangsúlyozta Ludwig Georg Braun.
Wolfram Klein úgy véli: „Alaptalannak bizonyult a német kormány félelme a lengyel vagy magyar munkavállalók rohamától. Az Európai Unió bizottságának jelentése igazolja, hogy a beáramlás szűk keretek között marad Nagy-Britanniában és Svédországban, ahol megnyitották a munkaerőpiacot.”
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Országos Szövetségének munkaerő-piaci szakértője, Oliver Heikaus szerint az Európai Unió belső piaca igenis a négy alapvető szabadságjogból táplálkozik: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad áramlásából. Ha korlátozzuk ezt a szabadságot, akkor elvesztegetjük a növekedési lehetőségeket. Németország elszigetelése egyben megnehezíti vállalatainknak, hogy megvessék lábukat a közép-európai piacokon. A belső piacban rejlő lehetőségek kölcsönhatásban vannak, és helytálló a német kormány elemzése arról, hogy elszabadul a munkaerőpiac, csupán azt a hibát követik el, hogy a problémát elszigetelődéssel kívánják megoldani.
