Megjött a békejavaslat, maradt a puskaporos hordó: most dőlhet el, hogy lezárul-e a közel-keleti válság – mindenki Washingtonra figyel
Pakisztán egy új iráni békejavaslatot adott át az Egyesült Államoknak, ám a Közel-Keleten továbbra is óriási a háborús feszültség. Az energiaválság továbbra sem enyhül, a régiót katonai mozgósítások és dróntámadások tartják terrorban, miközben Donald Trumpnak egyre fogy a türelme a törékeny tűzszünet alatt.
Pakisztán újabb diplomáciai lépést tett az iráni–amerikai konfliktus lezárása érdekében: Iszlámábád ismét átadta Washingtonnak Irán módosított békejavaslatát. A részleteket hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de a Reutersnek nyilatkozó pakisztáni források szerint a felek között továbbra is óriásiak az ellentétek, és „nincs sok idő” a megállapodásra.
Rezeg a léc a Közel-Keleten
A hat hete tartó törékeny tűzszünet azután jött létre, hogy amerikai és izraeli légi csapások érték Iránt. A harcok ugyan visszafogottabbá váltak, de a helyzet továbbra is rendkívül feszült.
Donald Trump amerikai elnök hétvégén már úgy fogalmazott a közösségi médiában, hogy a tűzszünet „lélegeztetőgépen van”, és Iránnak gyorsan lépnie kell, ha nem akarja, hogy a harcok újrainduljanak.
Közben a Bloomberg értesülései alapján Washington maga is egy fontos, de részleges engedményt ajánlhatott fel Teheránnak: az Egyesült Államok ideiglenesen enyhítené az iráni olajexportot sújtó szankciókat, amíg megszületik egy végleges békemegállapodás. Ez kulcsfontosságú követelése Iránnak, amely az olajeladások újraindítását és a Hormuzi-szoros megnyitását is a megállapodás feltételéül szabná.
A hírre azonnal reagáltak a piacok: az olajárak csökkentek, miután korábban újabb emelkedés indult a közel-keleti támadások miatt.
A Brent ára azonban így is 109 dollár körül mozgott hordónként, miközben a befektetők továbbra is attól tartanak, hogy az energiaválság újabb inflációs hullámot indíthat el világszerte.
Washington továbbra is azt követeli Teherántól, hogy számolja fel nukleáris programját és szüntesse meg a Hormuzi-szoros blokádját. Ez a tengeri útvonal kulcsszerepet játszik a világ energiaellátásában, hiszen a globális olaj- és LNG-szállítás jelentős része itt halad át.
Irán ezzel szemben háborús kártérítést, befagyasztott pénzügyi eszközeinek felszabadítását, az amerikai kikötői blokád megszüntetését, valamint a térségben zajló harcok leállítását követeli. Teherán ragaszkodik ahhoz is, hogy bizonyos ellenőrzést megtarthasson a Hormuzi-szoros hajóforgalma felett.
Iráni háború: patthelyzet alakult ki, rövid távon nincs esély a rendezésre, még súlyosabb olajválság következhet be
Teherán és Washington is befeszült, az amerikai elnök visszahívta tárgyalódelegációját. Az iráni háború elhúzódik, rosszabb esetben tovább eszkalálódik, miután Izrael ismét Libanont támadja.
A hétvégén kiszivárgott információk szerint az amerikai fél öt fő feltételt szabott a békemegállapodáshoz. Ezek között szerepelhet
- az iráni dúsított urán átadása az Egyesült Államoknak;
- míg Washington állítólag nem vállalna háborús jóvátételt
- és csak az iráni befagyasztott vagyon kisebb részét oldanák fel.
A feszültséget tovább növelték az elmúlt napokban végrehajtott dróntámadások. Az Egyesült Arab Emírségek szerint egy drón tüzet okozott a Barakah atomerőmű egyik létesítményében.
Bár radioaktív szivárgás nem történt, a támadás komoly riadalmat keltett a térségben.
Abu-Dzabi „terrorista akciónak” nevezte az incidenst, amely szerintük veszélyes eszkalációt jelent.
Szaúd-Arábia közben három drón megsemmisítéséről számolt be, amelyek Irak irányából érkeztek. Több, Irán által támogatott milícia működik az országban, de Teherán hivatalosan nem kommentálta a támadásokat.
Mindenki veszít az iráni háborún
A konfliktus elhúzódása pedig egyre nagyobb nyomást gyakorol a világgazdaságra, elemzők szerint pedig a Hormuzi-szoros körüli káosz hamarosan minden idők egyik legsúlyosabb energiaellátási válságává válhat.
A magas energiaárak különösen érzékenyen érinthetik Donald Trumpot is, aki novemberben kulcsfontosságú félidős választások elé néz. A Fehér Házban attól tartanak, hogy az emelkedő üzemanyagárak és az elhúzódó közel-keleti konfliktus politikailag is komoly károkat okozhat a republikánusoknak.
Közben Pakisztán nem csak közvetítőként aktív. A Reuters értesülései szerint Iszlámábád mintegy 8000 katonát, vadászgépeket, drónokat és kínai gyártmányú HQ-9 légvédelmi rendszereket telepített Szaúd-Arábiába egy tavaly aláírt védelmi megállapodás alapján.
A hivatalos magyarázat szerint a pakisztáni erők elsősorban kiképzési és tanácsadói feladatokat látnak el, de a telepítés mérete alapján ennél jóval komolyabb katonai szerepről lehet szó.
A helyzetet így tovább bonyolítja, hogy Pakisztán egyszerre próbál békeközvetítőként fellépni Irán és az Egyesült Államok között, miközben látványosan erősíti Szaúd-Arábia katonai védelmét.
Ezt már nem biztos, hogy kibírja a világ: óriási olajüzletet köthet Kína és Amerika, alig fog maradni másoknak – Trump és Hszi átlép a Hormuzi-szoroson
A világ legnagyobb olajimportőre és termelője megállapodásra juthat. Az olajpiac egyensúlyba hozásában nagy szerepe volt a felpörgő amerikai exportnak és a csökkenő kínai importnak.
