Indiát hidegen hagyják az amerikai szankciók: továbbra is jöhet a tiltott orosz olaj
A Hormuzi-szoros blokádja továbbra is tart, gyakorlatilag lehetetlen átjutni a keskeny vízi átjárón, miközben a régióban folytatódnak a harcok és gyakoriak a dróntámadások. A teheráni vezetés egészen addig merészkedett, hogy egy atomerőmű ellen intézett csapást és csupán a szerencsének köszönhető, hogy nem történt globális katasztrófa. Ebben a feszült helyzetben döntött úgy az Egyesült Államok kormánya, hogy nem hosszabbítja meg az orosz eredetű kőolajtermékek tengeri szállítására vonatkozó szankciómentességet.
Az amerikai részről érthető stratégiai lépés India mozgásterét a végletekig szűkített, mivel egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre valódi, alternatív források.
India olajimportja
A szankció megszűnése azért hozta különösen nehéz helyzetbe Indiát, mivel az ország olajszükséglete hatalmas és a Hormuzi-szoros lezárásával az Irakból származó importok szinte teljesen leálltak.
Ez gyakorlatban azt jelentette, áprilisban már átlagosan 969 000 hordó iraki olaj esett ki naponta az ország energiapiacáról. Ekkora mennyiséget rövid idő alatt, megfelelő áron pótolni hatalmas kihívást jelentett, így kézenfekvő megoldásnak tűnt az orosz import felpörgetése, aminek következtében 2026 márciusára az ural típusú kőolaj behozatala elérte az 1 975 000 hordót naponta.
Amennyiben India amerikai nyomásra hirtelen felhagyna az Oroszországból származó kőolajtermékek importjával, az napi szinten megközelítőleg 1 500 000 – 2 000 000 hordó hiányt képezne a piacon, ami jó eséllyel hatalmas inflációt gerjesztene, valamint energiaválságba sodorná az országot.
A szorult helyzetre reagálva Sujata Sharma, az indiai kőolaj- és földgázügyi minisztérium szóvivője így fogalmazott:
Ami az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciókat illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy mi már korábban, még az ideiglenes engedély hatályba lépése előtt is vásároltunk kőolajat Oroszországtól. Az engedély érvénye alatt is vásároltunk, és jelenleg is ezt tesszük.
A szóvivő szerint India pragmatikus elvet követ és kizárólag gazdasági érvek mentén hoz döntéseket, ezért az Egyesült Államok döntései nem befolyásolják az indiai kormány álláspontját.
A szankciókról
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter még március elején közölte, hogy tárcája egy átmeneti, 30 napos időszakra engedélyezi a már tartályhajókra rakodott, orosz származású kőolajszármazékok importját. A szankciómentességet később május 16-ig meghosszabbították, ám jelenleg úgy tűnik nem lesznek további engedmények.
A helyzet nem csak globálisan, hanem az amerikai belpolitikában is feszültséget okoz. A demokrata párti Jeanne Shaheen és Elizabeth Warren szenátorok felszólították a kormányt, hogy ne hosszabbítsák meg az engedélyt, mivel a Hormuzi-szoros blokádja miatt megnövekedett olajárak utáni bevételekből Oroszország hatalmas extraprofitra tesz szert, miközben az energiaárakra az intézkedés nem volt hatással.
A szankciómentesség tehát megszűnt, azonban ennek gyakorlati hatása kérdéses. Mint azt India példája is mutatja, egy ország energiaellátása nemzeti érdek, így a döntéshozók számára prioritást élvez az eleve nehezen nyomon követhető és betartható nemzetközi korlátozó intézkedések előtt.
