"A kezeléshez előbb a diagnózist kell felállítani"
Sürgető feladat a hazai gazdaságot és a vállalkozókat egyre erőteljesebben sújtó körbetartozások megfékezése – jelentette ki lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Mint mondta, vállalkozói körökben eltérők a számítások, a BKIK becslései arra mutatnak, hogy a tartozási lánc 2-300 milliárd forint forráshiányt keletkeztet a gazdaságban.
A kamara az elmúlt hónapokban feltárta a lehetséges okokat, mivel „a kezeléshez előbb a diagnózist kell felállítani” – szögezte le a kamara alelnöke. Megállapításaik szerint az okok között nagy súllyal szerepel, hogy igen gyenge a hazai vállalkozások nagy részét kitevő kkv-k tőkeellátottsága, ez súlyosbításként gyenge jövedelemtermelő képességgel párosul. A vállalkozók helyzetét nehezíti az „éhes” állam is, amely egyre sűrűbben írja elő az adóbefizetéseket, így nem marad még rövid időre sem forrás a cégeknél. Az a tény, hogy az általános forgalmi adót akkor is be kell fizetni, ha az adott cég nem kapja meg a számla ellenértékét, szintén óriási pénzeket von el a vállalkozásoktól. A BKIK számításai szerint éves átlagban az összes bevétel 2,7 százalékát teszik ki az így elvesző források.
A gondokat csak szaporítja, hogy a monopolhelyzetben lévő multik gyakran visszaélnek a helyzetükkel, s még a hatályos törvényeket is felülírva szabják meg a fizetési feltételeket. Így fordulhat elő például, hogy a kenyeret beszállító cégek 90 napot várnak a pénzükre, holott a számla kiegyenlítésének elvileg 30 napon belül meg kellene történnie. Vadász György a túlburjánzó alvállalkozói szisztémát is az okok közé sorolta, mondván, ma akár a hétszintes kapcsolatrendszer sem ritka: a piramis csúcsán lévő fővállalkozónál van a pénz, de a legalul lévő kis cégnek kell az anyagot megvenni, a munkabéreket kifizetni.
A BKIK meglátása szerint sürgős megoldásra van szükség, ám ez nyilvánvalóan a kormányváltást követő időszakra marad – húzta alá Vadász György. Bármely politikai oldal kerül is hatalomra, az új kormánynak hozzá kell nyúlnia az „elhasználódott, korszerűtlen” adórendszerhez, megvizsgálva, hogyan lehet a terheket jobban egyensúlyozva elosztani az állam és a piaci szereplők között. Feltétlenül erősíteni kell a kis- és középvállalkozókat, az uniós források hatékony bevonásával, felhasználásával meg kell adni a lehetőséget a kkv-szektor versenyképességének növelésére. Támogatandónak tartja a kamara azt a javaslatot, hogy mielőbb létrejöjjön a vállalkozók bankja, ahol egyablakos rendszerrel, egyszerűen juthatnak a cégek a forrásokhoz. A körbetartozások felszámolását segítené az is, ha a monopóliumokat egyfajta etikai-társadalmi kontrollal rá lehetne kényszeríteni a tisztességes piaci magatartásra. Végül, de nem utolsósorban a mai túlbürokratikus, drága közbeszerzési rendszer is változtatásra szorul. Egyebek között már a pályázati kiírásban is szabályozni kellene a fő- és az alvállalkozó közötti viszonyokat. (BJA)
