Az ideiglenesen dolgozó ugyanannyi fizetést kaphat, mint a vezérigazgató!
Több hazai vállalat tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a munkaerő-kölcsönzés januártól életbe lépett módosításai miatt – értesült a Világgazdaság. Nem tart kizártnak allkotmánysértést Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke sem, aki szerint az egyenlő munkáért egyenlő bért elve nem veszi figyelembe, hogy a cégek épp a javadalmazással, az eltérő juttatásokkal honorálják a régi dolgozók lojalitását. Aggályos az is, hogy a törvény kimondja, ha a kölcsönzés határozott időre szól és a folyamatos munkavégzés két éve tart, akkor a természetbeni juttatások is megilletik a kölcsönmunkást. Ugyanez a helyzet akkor is, ha határozatlan időre szól ugyan a kölcsönzés, ám a folyamatos munkavégzés ideje az egy évet meghaladja. A természetbeni juttatások mértékét több cég nem köti a hierarchia szintjéhez, olyan munkahely is van, ahol a fél éve ott dolgozó kölcsönmunkás ugyanolyan mértékű juttatásra jogosult, mint például a vezérigazgató. Problémás továbbá, hogy a törvény nem hagyott felkészülési időt a változások bevezetésére.
A rendelkezés nem a fizikai, hanem főleg a szellemi munkakörben dolgozó kölcsönzötteknek kedvez majd, mivel a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ők – határozatlan idejű szerződéssel – átlagosan 6,5 hónapnál is többet dolgoztak 2004-ben. Ugyanakkor a fizikai és a szellemi kölcsönmunkások átlagos munkaidőtartama csak 110 nap volt határozatlan idejű kontraktussal, illetve 93 nap határozott szerződéssel. A kölcsönzési idő várhatóan az idén tovább nő – a tendencia ugyanis ezt mutatja, hiszen 2002 óta folyamatosan emelkedik, sőt a kölcsöndolgozók száma is több mint háromszorosára emelkedett azóta, tavaly már meghaladta az 52 ezret. Továbbra is a feldolgozóiparban talál üres álláshelyre a legtöbb kölcsönzött.
Az SZTMSZ mellett hamarosan újabb szervezet őrködik a munkaerő-kölcsönzés intézménye felett. Kifejezetten lobbizási szándékkal két héten belül megalakul a Kölcsönbeadók és Kölcsönbevevők Szövetsége – tájékoztatta lapunkat Küzmös László. A Getwork Hungary Kft. szakmai igazgatója elmondta: az alapító vállalatok és szervezetek szintén elégedetlenek a jelenlegi törvényi szabályozással. Nincs kifogásuk az ellen, hogy a jogszabály számos szigorítást tartalmaz – így például feketemunka esetén a kölcsönvevő büntethetőségét –, ám az azonos juttatásokon kívül azt is kifogásolják, hogy fél éven belül elbocsátott dolgozót nem kölcsönözhet vissza a vállalat. A szervezet többek között azért kíván lobbizni, hogy a munkaerő-kölcsönzést mint az álláspiac rugalmasságát növelő foglalkoztatási formát támogató jogszabályi környezet jöjjön létre.
