Dánia gazdasága a legvonzóbb
A változatlanul vonzó dán üzleti környezet meghazudtolni látszik azt az állítást, hogy a globalizáció feltétlenül adóversenyre kényszeríti az államokat – jegyzi meg felmérése kapcsán az EIU. A magas adókat az északi országban ellensúlyozza a közszolgáltatások (főleg az oktatás és az infrastruktúra) minősége, a hatékony termék- és a rugalmas munkaerőpiac. A munkaerő béren kívüli költsége alacsony, a felvétel és az elbocsátás elé kevés akadályt állítanak.
Az eurózóna meglehetősen vegyes képet mutat: Finn- és Írország a legjobb üzleti helyszínek közé tartozik a fejlett világban, Görög- és Olaszország viszont a legrosszabbak közé. Bár a „gazdasági nacionalizmus” utóbbi időben tapasztalt megerősödése (főleg Franciaországban) várhatóan nem vezet tartós protekcionizmushoz és a működőtőke-áramlás lelassulásához, az eurózóna három legnagyobb gazdaságában (Német-, Francia- és elsősorban Olaszországban) a strukturális reformok üteme jóval elmarad majd az éllovasokétól.
Az üzleti környezet romlására számít az EIU Nagy-Britannia és az Egyesült Államok esetében is. Az évekkel ezelőtt még a második helyen álló brit gazdaság már csak a hetedik; a visszaesést a felmérés készítői a makroökonómiai egyensúlytalanságokkal (a háztartások túlköltekezésével), az egyre összetettebb, terhesebb és kiszámíthatatlanabb adórendszerrel, a nemcsak az Egyesült Államoktól, de még Franciaországtól is elmaradó termelékenységgel, valamint a szárazföldi közlekedési infrastruktúra siralmas állapotával magyarázzák. Az Egyesült Államok vonzerejének csökkenése a nagyrészt a folyó fizetési mérleg dagadó hiányából adódó egyensúlyi aggályokkal, a biztonsági kockázatokkal, a feszült nemzetközi kereskedelmi és politikai kapcsolatokkal, valamint a lobbizással kapcsolatos, régóta megoldatlan problémákkal magyarázható.
A közép-európai országok javuló üzleti környezete az uniós tagság elnyerésének érdekében végrehajtott reformokkal magyarázható, ám ez a lendület a belépés óta több ország esetében is alábbhagyott. Az EIU Lengyelországot emeli ki azon új EU-tagok közül, ahol különösen erős az ellenállás a változásokkal szemben. A térségben a legtöbbet a 31.-ről a 24. helyre ugró Szlovákia javíthat, de a 2010-ig szóló kilátások alapján az üzleti környezet Csehországban és Szlovéniában is vonzóbb, mint Magyarországon.
