Dánia receptje a reformokra - érdemes odafigyelni

Miközben franciák millió tüntettek kedden a munkaerőpiacot rugalmasabbá tevő reformok ellen, addig Dániában az elmúlt évek változtatásai révén rugalmassá vált foglalkoztatási szabályozás révén igen könnyen lehet az elbocsátásokat végrehajtani, viszont az ideiglenesen utcára kerülők viszonylag gyorsan találnak munkát. Az amerikaihoz hasonlóan liberalizált alkalmazási és elbocsátási feltételeket kialakító dán modell olyannyira sikeresnek tűnik, hogy Franciaország egyenesen Dániát tartja a mintapéldának – állapítja meg a The Wall Street Journal.
Koppenhágának a munkaügyi reformok révén sikerült a munkanélküliséget a kilencvenes évek eleji 10 százalékról öt százalék alá szorítania, emellett a gazdasági növekedés is jelentősnek tekinthető, a tavalyi évet 3,4 százalékos bővülés jellemezte. Az OECD felmérése szerint Dániában jóval gyakrabban váltanak munkahelyet, mint bármely más fejlett országban, kivéve az USA-t és Ausztráliát. Mégis a dánok csak kevesebb mint 10 százaléka aggódik munkahelye biztonsága iránt, miközben a németek közel 40, a spanyolok több mint 60 százaléka bizonytalan emiatt.
A dánok optimizmusának oka, hogy az elbocsátottak kétharmada egy éven belül újra talál munkát. Az átmeneti időszakban pedig az Európában legmagasabbnak számító munkanélküli-segélyre, utolsó fizetésük kilenctizedére számíthat. Ez a fajta dán modell azonban egyáltalán nem olcsó mulatság. Dánia a manapság divatossá váló flexicurity jelszó (munkaerő-piaci rugalmasság vegyítve a szociális szempontokkal) jegyében a GDP 4,4 százalékát költi a munkanélküliek támogatására, átképzésére, ez a világ legdrágább munkaerő-piaci politikájának tekinthető. Azonban ehhez igen magas, a GDP felét kitevő adószint párosul, ezt csak a svéd adat előzi meg.
A dán munkaerőpiac rugalmasságát jól példázza, hogy egy bezárásra ítélt vágóhíd 500 munkása közül 10 hónap elteltével 300-an találtak új állást, 80-an továbbra is szakmájukban helyezkedtek el, míg a többiek nyugdíjba vonultak vagy képzéseket választottak, és csak 60-an szorultak a munkanélküli-segélyre. (VG)

Dániában a kilencvenes évek közepén kezdték el a hagyományos jóléti rendszer átalakítását, ugyanis akkorra egyre több munkaképes korú ember nem érzett késztetést a munkakeresésre, hanem vígan eléldegélt az igen magas munkanélküli-segélyekből. 1994-ben a balközép kormányfő, Poul Nyrup Rasmussen vetett véget a határozatlan idejű munkanélküli-segélyeknek, majd a jelenlegi jobbközép miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen tovább szigorította a rendszert: ha valaki nem talál munkát egy év után, akkor átképzést ajánlanak fel neki, amelyet ha elutasít, jelentősen csökkentik a segélyezést.