Derűs vagy borús a kkv-szektor?

Derűlátóbbak lettek a felmérések szerint a kis- és középvállalkozások az utóbbi hónapokban. A K&H Bank úgy értékeli felmérései eredményeit, mint trendváltást, amellyel a 2004-től tapasztalható hangulatromlás fordult meg. A bizalmi index –14 pontról +4-re emelkedett, ehhez a saját helyzet és a nemzetgazdaság megítélésében beállt javulás egyaránt hozzájárult. A növekvő optimizmus leginkább a 300 millió forint árbevétel alatti kis-, illetve mikrovállalkozásokra jellemző, a 700 milliós árbevétel alatti középvállalatoknál kisebb volt a javulás. 2005 utolsó negyedévében a kkv-szektor öszszességében még mindig kedvezőtlenül értékelte az országos gazdaságpolitikát, de már a vizsgált cégek 29 százaléka „inkább vállalkozásbarátnak” minősítette. Csökkent azok aránya, akik a közterhek növekedésére számítanának a jövőben, és az európai uniós támogatások könnyebb elérhetőségéről is beszámoltak a megkérdezettek.
Az Ecostat kkv-konjunktúraindexe 2005 nyara óta mér hangulatjavulást a kkv-k körében, többen látnak lehetőséget tevékenységbővítésre, és a következő fél év kilátásait általában is bizakodóbban ítélik meg.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérései is azt igazolják, hogy az utóbbi hetekben optimistábbak a kisvállalkozások – mondta lapunknak Parragh László, a kamara elnöke. Véleménye szerint mindez szoros összefüggésben van a közelgő választásokkal, s ezt igazolni látszik az is, hogy négy évvel ezelőtt ugyancsak a derűlátás jellemezte ilyen idő tájt ezt a vállalkozói csoportot. A cégek várakozásaiban ugyanis megjelennek a politikusok ígéretei, sokan tényként fogadják el azokat, s erre alapozzák jövőképüket. Megfigyelhető ugyanakkor – hangsúlyozta Parragh –, hogy inkább a kisebb cégek hajlamosak erre. Minél nagyobb, minél szervezettebb üzletmenetet folytat egy vállalkozás, annál kevésbé befolyásolják kilátásait, jövőbeni terveit a választások idején elhangzó politikai szólamok – mondta Parragh, aki épp az MKIK tegnapi ülésén hangoztatta, hogy a kis- és középvállalkozások nagy nehézségekkel küszködnek.
Az utóbbi években több hatás is érte a gazdaságpolitika részéről a kkv-szektort. Az adótörvények főként az utóbbi egy-két évben változtak kedvezően, az üzleti szféra versenyképességét leginkább akadályozó tényező, a helyi iparűzési adó esetén lassú előrehaladás történt – igaz, ez minden vállalkozást érintett. Tavalyelőtt ezen adófajta negyedével csökkenthette az adózás előtti eredményt, a múlt évben 50 százalékra emelkedett ez az arány, az idén pedig már az iparűzési adó teljes összege levonható a társasági adó tekintetében az adózás előtti eredményből. A tavaly tavasszal elfogadott akadálymentesítési adócsomag néhány adminisztrációs tehertől szabadította meg a kkv-ket, így például jelentősen emelkedett az az értékhatár, amely felett kötelező kettős könyvelést vezetnie az adott vállalkozásnak. Január 1-jétől a társasági adóalap első 5 millió forintja után lehetőség nyílik – az általános 16 százalék helyett – 10 százalékos társasági adót fizetni. Ez a szabály gyakorlatilag a kkv-kre lett „kitalálva”, és a rendelkezést vélhetően az motiválta, hogy míg a nagyobb cégek effektív adóterhelése 10 százalék körüli, addig a kisebb vállalkozások 16 százalék körüli adóteherrel kénytelenek számolni. A kkv-k terhét növelte az évről évre feljebb srófolt minimálbér, hiszen a bérköltségek ennek nyomán nőttek. Nem szabad elfeledkezni a 2004. végi áfavisszatartásról sem, amelynek keretében körülbelül 300-350 milliárd forint jogosan visszaigényelt áfát tartott vissza a kormányzat, kozmetikázva az adott évi deficitszámot, és (nem túlságosan pontosan felmért) körbetartozási problémákat gerjesztve a gazdaságban.