Elégségest kapott Magyarország

A német és más külföldi vállalatok többé-kevésbé elégedettek a hazai befektetési környezet feltételeivel, de a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ez évi felmérésén sem került „elégségesnél” jobb osztályzat a bizonyítványba.
Immár tizenkettedik alkalommal végezte el konjunktúrafelmérését a DUIHK. Ennek eredményei szerint a megkérdezett vállalatok – mint ahogy már az elmúlt években is – átlagon felül versenyképesnek ítélik önmagukat. Üzletágon belül csakúgy, mint a gazdaság teljességére vonatkoztatva jobbnak látják helyzetüket: a vállalatok 44 százaléka saját pozícióját jónak ítéli meg, és 45 százalék ebben az évben is újabb javulást vár. A vállalatok több mint egyharmada az idén magasabb forgalomra és szinte minden második cég nagyobb nyereségre számít.
Mindez mindenekelőtt olyan nagyszabású beruházásokkal magyarázható, amelyek segítségével csúcsmodern vállalatok épültek fel. Német cégek az elmúlt években több mint 11 milliárd euró összegű beruházásaikkal a külföldi közvetlen befektetések egyharmadát teszik ki.
Az ország gazdasági helyzetét ugyanakkor minden megkérdezett jóval szkeptikusabban látja, mint egy évvel ezelőtt: mindössze 13 százalék tartja az aktuális helyzetet jónak. 19 százalék erre az évre ugyan javulást vár, de 24 százalékkal ebben az esetben is többségben vannak a pesszimisták.
Saját helyzetük optimista megítélése kihat a vállalatok befektetői kedvére is: csaknem 40 százalék tervezi beruházásai és a dolgozói létszám növelését ebben az évben, és csak minden hatodik cég tervezi a beruházások csökkentését, illetve a létszám leépítését. Ez az eredmény ismét alátámasztja a tényt, hogy a külföldi befektetők Magyarországon a növekedés és a foglalkoztatottság fontos motorjai. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a reinvesztált nyereségek teszik ki a direkt befektetések több mint felét, és idővel elérik az évi kétmilliárd eurót. Becslések szerint az összeg egyharmadát német befektetők adják. Ez is bizonyítja hosszú távú elkötelezettségüket.
A befektetési környezet megítélése az előző évhez képest összességében szinte semmit nem változott. A cégek legkevésbé a gazdaságpolitikával elégedettek, a munkaerő-piaci lehetőségeket azonban jónak ítélik meg, részben talán még jobbnak, mint az elmúlt évben. A bürokrácia leépítésében az elmúlt évhez képest nem rögzíthető előrelépés. A 3,6-es átlagjegy nem változott, bár ez a kérdéskör a felmérés szerint a vállalatoknak éppolyan fontos, mint például az infrastruktúra kiépítése.
A gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya és a korrupció is terhelő tényező a vállalatok számára. Ezen a területen csak 3,5-3,6-ig terjedő gyengébb jegyeket osztottak a cégek. A közbeszerzések átláthatósága a vállalatok tapasztalatai szerint tovább romlott, és a vizsgált befektetési környezeti tényezőkre adott osztályzatok közül a legrosszabb helyezést érte el (3,7). A vállalatok kritikájához hozzájárult, hogy az elmúlt évben a közbeszerzési pályázatok kevesebb mint 3 százalékát nyerték meg külföldi ajánlattevők. A DUIHK tapasztalatai szerint azonban a cégek bírálata nem azon tény ellen irányul, hogy egyes esetekben nem külföldi pályázók nyernek, hanem inkább azért aggódnak, hogy a döntések jogossága gyakran nem követhető nyomon.
A vállalatok elégedettek azonban a munkavállalók teljesítménymotiváltságával, termelékenységével és képzettségével (2,7–2,9). A munkaerőköltségeket tekintve a társaságok enyhe javulást állapítottak meg, és a szakképzett munkaerő meglétének tényét is enyhén javulónak vélték. Ennek ellenére minden harmadik vállalat rossznak vagy nagyon rossznak ítélte meg a helyzetet.
Az adózás témakörében sem nyilatkoznak derűlátóan a cégek, mint bizonyára más országokban sem. Jellemző a 3,5-es érték.
Figyelemre méltó, hogy a vállalatok komoly aggodalmukat fejezték ki az államháztartás miatt: a megkérdezettek több mint 40 százaléka az államháztartás konszolidációját adta meg legsürgősebb feladatként az új kormány számára, mindezt azzal a tudattal, hogy egy ilyen irányú folyamat a cégek számára is népszerűtlen intézkedéseket jelenthet. A szabadjára engedett eladósodás kockázata ugyanis hosszú távon – kedvezőtlen esetben talán már rövid intervallumban is – jobban károsítja a vállalatokat, mint egy bátorító, az államháztartás hosszú távú stabilitását megcélzó gazdaságpolitika. Ezért követeli minden harmadik vállalat például az egészség- és nyugdíjügyek reformját is.

A tanulmány eredményei megtalálhatók a www.duihk.hu weboldalon a download szekcióban.