"Megbékélő" csúcs Brüsszelben

A visszafogottság leglátványosabb jele a „protekcionizmusvita” elmaradása és a szolgáltatási irányelv kapcsán közel tucatnyi olyan ország relatíve tartózkodó hozzáállása volt, amelyek néhány napja még határozottan kikeltek az Európai Parlament kompromisszumos javaslata ellen.
A protekcionista megnyilvánulások miatti összecsapás lehetősége különösen azért lógott a levegőben, mert az egyik legmarkánsabb vitatéma a közös energiapolitika megteremtése volt, miközben Francia- és Spanyolországban éppen az energiaszolgáltatás területén adódtak piacvédelmet szolgáló kormányzati beavatkozások. Azonban a találkozón egyetlen konkrét ország vagy cég kapcsán sem fogalmazódott meg kifogás. Maga Barroso amúgy azzal igyekezett elvenni a kérdés élét, hogy leszögezte: mindez igazából nem is energiapolitikai, hanem versenyszabályozási kérdés. Márpedig az egységes piaci szabályozás nem lehet vita tárgya.
A jelek szerint még a szolgáltatási irányelv vitája volt a legvehemensebb, amelyben azonban inkább azok megszólalása volt hallhatóbb, akik a kompromisszumos EP-javaslat alapján szeretnék mielőbb lezárni a kérdést. (Barroso „ésszerű megközelítést” kért a még vonakodó tagországoktól, emlékeztetve arra, hogy az EP-szöveg jelenti szerinte az egyetlen reális alapot a jogszabály elfogadására. Erre mondta azt az egyik új tagállam minisztere, hogy „nagyot csalódtunk Barroso pálfordulásában”.) Gyurcsány szerint csak a holland és magyar küldöttség emelt szót azért, hogy a zárónyilatkozat tartsa nyitva a további viták lehetőségét – ez végül részben megtörtént –, és ebben csak visszafogottabb cseh és szlovák felszólalások támogatták.
Összességében a csúcs legfontosabb eredménye az elvi egyetértés a közös energiapolitika intézményesítéséről, más kérdés, hogy ezt most még konkrét tartalommal kell megtölteni. A netán türelmetlenkedőket mindenesetre Barroso és a soros elnök, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár azzal igyekezett leszerelni, hogy emlékeztettek: ez volt a kérdéskörben az első stratégiai vita, amelytől nem reális operatív döntéseket várni. A találkozó a fő napirendi pontnak tekintett lisszaboni kérdések kapcsán is több ajánlást fogadott el.

Ami összejött:

>> az energiapiac 2007. júliusi teljes liberalizálásának megerősítése

>> elvi egyetértés közös energiapolitika intézményesítéséről

>> a bizottsági energiapolitikai Zöld könyv kulcsszavainak szentesítése (piaci verseny és közösségi versenyképesség, az ellátás biztonsága, környezetvédelmi fenntarthatóság, nemzeti hálózatok összekapcsolása, diverzifikáció az energiaforrásokban, eladó és tranzitországokban, 2020-ra 20 százalékkal kell növelni az EU átlagos energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrások részaránya 2015-re érje el a 15 százalékot)

Amin dolgozni kell:

>> az európai szabályozói háttér egységesítése

>> külső energiapolitikai stratégia kidolgozása (viszony Oroszországgal stb.)

>> stratégiai energiatartalékok kérdése

II. Lisszaboni célok

>> 2010-ig évi kétmillió új munkahely

>> a kis- és közepes vállalkozásoknál 2007 végéig egy hét alá szorítani az alapításhoz szükséges időt

>> 2007 végéig a pályakezdő fiatalok hat hónapon belül találjanak munkát

>> 2010-ig EU-szinten a GDP három százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre

>> hozzanak létre európai technológiai központot

>> szolgáltatási irányelv: a zárónyilatkozat üdvözli az EP-állásfoglalást, de utal a versenyképességi tanács ennél ambiciózusabb álláspontjára is

III. Külpolitika, az EU jövője

>> a fehéroroszországi választások körülményeinek elitélése, szankciók (mindenekelőtt beutazási korlátozások) kilátásba helyezése a felelősöknek (beleértve Lukasenko elnököt)

>> áprilisban valószínűleg újabb informális találkozót tartanak az EU-bővítés és az alkotmány jövőjéről

Ami összejött:

>> az energiapiac 2007. júliusi teljes liberalizálásának megerősítése

>> elvi egyetértés közös energiapolitika intézményesítéséről

>> a bizottsági energiapolitikai Zöld könyv kulcsszavainak szentesítése (piaci verseny és közösségi versenyképesség, az ellátás biztonsága, környezetvédelmi fenntarthatóság, nemzeti hálózatok összekapcsolása, diverzifikáció az energiaforrásokban, eladó és tranzitországokban, 2020-ra 20 százalékkal kell növelni az EU átlagos energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrások részaránya 2015-re érje el a 15 százalékot)

Amin dolgozni kell:

>> az európai szabályozói háttér egységesítése

>> külső energiapolitikai stratégia kidolgozása (viszony Oroszországgal stb.)

>> stratégiai energiatartalékok kérdése

II. Lisszaboni célok

>> 2010-ig évi kétmillió új munkahely

>> a kis- és közepes vállalkozásoknál 2007 végéig egy hét alá szorítani az alapításhoz szükséges időt

>> 2007 végéig a pályakezdő fiatalok hat hónapon belül találjanak munkát

>> 2010-ig EU-szinten a GDP három százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre

>> hozzanak létre európai technológiai központot

>> szolgáltatási irányelv: a zárónyilatkozat üdvözli az EP-állásfoglalást, de utal a versenyképességi tanács ennél ambiciózusabb álláspontjára is

III. Külpolitika, az EU jövője

>> a fehéroroszországi választások körülményeinek elitélése, szankciók (mindenekelőtt beutazási korlátozások) kilátásba helyezése a felelősöknek (beleértve Lukasenko elnököt)

>> áprilisban valószínűleg újabb informális találkozót tartanak az EU-bővítés és az alkotmány jövőjéről

-->