Nagyobb lett a külkerhiány
A részletes adatok szerint az idén januárban 201,8 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom hiánya, szemben az egy évvel korábbi 141,4 millió euróval - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A közlemény szerint a hiány 4,122 milliárd euró kivitel és 4,323 milliárd euró behozatal mellett alakult ki. Az export 19,5 százalékkal, az import pedig 20,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A KSH előzetesen azt közölte, hogy az idén januárban 216,7 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom hiánya. A külkereskedelmi termékforgalom hiánya tavaly 2,839 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 3,914 milliárd euróval. A 2005. évi hiány 52,559 milliárd euró behozatal és 49,721 milliárd euró kivitel mellett alakult ki. Az import 8,3 százalékkal, az export 11,4 százalékkal nőtt a bázishoz képest.
Tavaly decemberben mintegy 4,3 milliárd euró értékű behozatal és valamivel több mint 4,1 milliárd euró export mellett a hiány 180,2 millió euró volt. A KSH közlése szerint januárban - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 19, a behozatalé 14 százalékkal nőtt a megelőző év januárjához képest, ami az elmúlt egy év távlatában az egyik legjelentősebb havi volumennövekedés. A forintárszint az exportban 3 százalékkal, az importban 8 százalékkal magasabb volt a tavaly januárinál. Az importárak nagyobb mértékű emelkedése miatt a behozatal folyó áron számított, 23 százalékos növekedése meghaladta a kivitelét, ami 22 százalékot tett ki.
A külkereskedelmi mérleg 16 milliárd forinttal romlott, hiánya 51 milliárd forintot tett ki. A cserearány 5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ami szinte kizárólag az energiahordozók áralakulásának a következménye. Importban a nyers kőolaj forintárszintje egy év alatt két és félszeresére nőtt, a földgázé 61 százalékkal lett magasabb. A forint árfolyama 3 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 2, a dollárhoz viszonyítva pedig 10 százalékos értékvesztés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban lényegében változatlan maradt, importban pedig 4 százalékkal nőtt.
A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 18, importban pedig 17 százalékkal emelkedett. A növekedés legfontosabb húzótényezőjét a teljes külkereskedelemből mintegy 15 százalékos részesedéssel rendelkező közúti gépjárművek és azok gyártásához szükséges motorok, alkatrészek, tartozékok forgalmának alakulása jelentette.
A feldolgozott termékek kereskedelmében az export volumene lényegesen nagyobb mértékben, 24 százalékkal nőtt, mint az importé, ami 15 százalékos növekedést ért el. Az árufőcsoporton belül a 28 milliárd forintot jelentő gyógyszerexport értéke kétharmadával bővült, importban pedig a szakmai, tudományos és ellenőrző készülékek forgalma több mint duplájára nőtt. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók forgalma mérséklődött: az import volumene 7, az exporté 11 százalékos csökkenést mutat.
A kereskedelem forintértéke ugyanakkor - a jelentős árszintnövekedés hatására - behozatalban 59, kivitelben pedig 24 százalékkal nagyobb lett, és az árufőcsoport kereskedelmében 44 milliárd forinttal magasabb, 105 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában közel 20 százalékkal bővült.
Az Európai Unió viszonylatában a kivitel volumene 15, a behozatalé 12 százalékkal nőtt. A régi tagállamok vonatkozásában az import és az export volumene közel azonos mértékben, 10-11 százalékkal lett magasabb, míg az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedése lényegesen felülmúlta a behozatalét, a bővülés 41, illetve 28 százalékos volt. A kereskedelmi mérleg a régi és az új tagországok vonatkozásában egyaránt 10 milliárd forintot meghaladó összeggel javult, s az egyenleg mindkét országcsoport vonatkozásában aktív volt.
Az Európai Unión kívüli országokból érkező import volumene 18 százalékkal nőtt, az oda irányuló - és a behozatalénál lényegesen kisebb súlyú - export volumene pedig mintegy harmadával lett nagyobb. A jelentős exportnövekedés meghatározóan a vegyi áruk, valamint a közútijármű-gyártáshoz kapcsolódó termékek bővülő forgalmának a következménye.
Az országcsoporttal folytatott kereskedelemben keletkezett hiány mintegy 40 milliárd forinttal nőtt, ami meghatározóan az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere alakulásával magyarázható. Az energiahordozókat jelentős értékben szállító Európai Unión kívüli európai országok viszonylatában az egyenleg romlása kisebb volt. (MTI-Eco)
