Összefogás Taszár fejlesztéséért
A szakértők egyetértenek abban, hogy a hasonló hazai légibázisok közül Taszár van a legjobb állapotban. Ráadásul a Dél-Dunántúl régió központjában fekszik, és infrastruktúrája is alkalmassá teszi arra, hogy rövid időn belül a térség gazdasági központjává váljon.
A kormánynak nem a repülőtér értékesítése az elsődleges célja, hanem a hasznosítás – hangsúlyozta a taszári tanácskozáson Kolber István, aki még 1995-ben, a Somogy megyei közgyűlés elnökeként kezdeményezte a repülőtér polgári hasznosítását, március elseje óta pedig miniszterelnöki megbízottként koordinálja a kormányzat, a megyei és a települési önkormányzat ezzel kapcsolatos munkáját. Az elmúlt időben folyamatosan tárgyalt tőkeerős hazai és külföldi befektetőkkel a hasznosítás lehetőségeiről.
A miniszter abból indul ki, hogy Taszár ügye jóval több, mint repülőtér-fejlesztés: komplex gazdaságfejlesztési megközelítéssel kezelhető és oldható meg. Ezért hívta össze a fórumot, mert megítélése szerint a bázis újjáélesztésében mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind pedig magánbefektetőknek részt kell vállalniuk. Elmondta azt is, hogy Taszár fejlesztése beépül a II. Nemzeti fejlesztési tervbe, és része az Új Magyarország programjának is. A fejlesztések révén legalább háromezer új, magas minőségű munkahely, valamint egy kontinensközi repülőtér létesülhet Taszáron, amely nemcsak Magyarország, de egész Kelet-Közép-Európa meghatározó logisztikai központjává fejlődhet.
A számítások szerint a beruházás akkor térül meg, ha évente 120 ezer tonna árut szállítanak ide légi úton – hangsúlyozta Léderer Károly, a Transinvest vezetője. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy jelenleg Ferihegy 60, Bécs pedig 150 ezer tonna árut fogad évente.
Közép-európai méretekben is jelentős kargóbázis jöhetne létre Taszáron. Egyúttal az uniós piac kapujaként is működhetne, s az afrikai, távol-keleti – akár a rohamléptekben fejlődő kínai – piac elosztó központjává fejlődhet. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi másfél évtizedben évente 10 százalékkal növekszik a teherforgalom Európa és Ázsia között.
A tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban, hogy a fejlesztés helyi erőforrásból nem oldható meg; szükség van a kormányzati részvételre, befektetők bevonására, az önkormányzatok támogatására. A készülő befektetői tanulmány, amely a tervek szerint május végére készül el, összegzi majd, hogy milyen lehetőségeket biztosít a bázis. Fontos az időtényező – figyelmeztettek a felszólalók –, hogy a különböző operatív programokba beépülhessenek az elképzelések.
A repülőtér-fejlesztéshez kapcsolódó közúti és vasúti közlekedési, valamint más infrastrukturális beruházások szükségességéről beszélt Miszler Miklós, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Taszár logisztikai hasznosítása mellett érvelt Molnár István, a megvalósíthatósági tanulmányt készítő TMB Hungary Kft. képviselője. Többen felvetették, hogy uniós pénzeket is használjanak fel a fejlesztéshez. Európa-szerte felfutóban vannak az úgynevezett barnamezős beruházások: volt ipari és katonai létesítményeket hasznosítanak polgári, gazdasági célokra, kihasználva a helyi infrastruktúrát és a szakképzett munkaerőt.
Taszári tervek
>> Kelet-Közép-Európa meghatározó logisztikai központja>> kontinensközi repülőtér, az afrikai, távol-keleti piac elosztó centruma
>> legalább háromezer új, magas minőségű munkahely
>> kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések
>> hozzájárulás a Dél-Dunántúl régió növekedéséhez
>> kontinensközi repülőtér, az afrikai, távol-keleti piac elosztó centruma
>> legalább háromezer új, magas minőségű munkahely
>> kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések
>> hozzájárulás a Dél-Dunántúl régió növekedéséhez-->
