Patt a tanácsban a szolgáltatási irányelvről
Az álláspontok éles szembenállása jellemezte azt a vitát, amelyet a 25 EU-tagállam szakminiszterei tartottak vasárnap este a szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelvről. Diplomaták utóbb a felszólalások alapján úgy vélték, hogy gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a nagyobb liberalizáció hívei és azon tagországok között, amelyek az Európai Parlament által február közepén elfogadott, az eredeti, markánsan piacpárti javaslatot felvizező verziót támogatják.
Az Európai Parlament kompromisszumos javaslata mellett tört lényegében lándzsát Francia-, Németország, Ausztria, Belgium, Portugália és Görögország, míg a többi ország vagy az eredeti, Frits Bolkestein egykori belső piaci biztos nevéhez fűződő javaslatot támogatta, vagy egy köztes megoldást a két ellentétes álláspont között. A nyolc új közép- és kelet-európai tagállam Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt a szolgáltatási piac megnyitása fő szószólójának bizonyult. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szerint az új tagországok közül többen a származási ország elvének visszaállítását követelték, amelyet az Európai Parlament törölt el a szövegből, és amely kimondaná, hogy a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó cégekre kizárólag saját országuk szabályai lennének érvényesek.
Budapest szűkíteni kívánja azoknak a kivételeknek a körét, amelyeket az Európai Parlament kivett a jogszabály hatálya alól – nyilatkozta lapunknak Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter. Magyarország emellett a kiküldött munkavállalókra vonatkozó cikkelyek visszaállítását szeretné, abban a reményben, hogy ezzel elejét lehet majd venni a fogadó országok szolgáltatókkal szembeni túlkapásainak, ahogy arra a Németországban működő magyar cégek esetében számos példa is akadt.
