Tagállami és civil aktivitás kell
Váljon a lisszaboni stratégia Európa jövőképévé – szólította fel az Európai Unió állam- és kormányfőit közös nyilatkozatában Anne-Marie Sigmund, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), valamint Demján Sándor, a magyar Gazdasági és Szociális Tanács (GTSZ) elnöke. A múlt héten rendezett kétnapos budapesti konferencián Demján kifejtette, hogy a lisszaboni stratégia célja a békés jövő biztosítása saját magunk és a későbbi generációk számára. Sigmund szerint pedig elengedhetetlen az egyes tagállamok civil társadalmának bevonása ahhoz, hogy a globális gazdasági kihívások közepette is megvalósulhasson az európai szociális modell.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság lisszaboni stratégiáért felelős különmegbízottja elmondta, hogy bár a célok tekintetében messzemenő az egyetértés, a stratégiához kapcsolódó nemzeti reformprogramokat vizsgálva számos nézeteltérés merült fel. Maria Joao Rodrigues is hangsúlyozta a civil szféra szerepvállalásának fontosságát. Több résztvevő is hangoztatta, hogy a célok tekintetében tapasztalható összhang ellenére nagyon kevés előrehaladás történt a megvalósulás irányában. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa hangsúlyozta: az európai intézményrendszer önmagában, aktív tagállamok nélkül képtelen megoldani a közel 450 millió lakosú blokk versenyképességi és foglalkoztatási problémáit. Kovács a közeledő magyarországi választások hatásával kapcsolatos újságírói kérdésre kifejtette, hogy a magyar reformprogram a parlamenti pártok és nem kormányzati szervezetek intenzív dialógusának eredménye. Így azon szerinte semmilyen felelős politikai erő nem hajthat végre megfontolatlan változtatásokat.
A 2004-ben létrejött GTSZ – a legtöbb tagállam ilyen jellegű szervezetéhez hasonlóan – a makroszintű konzultáció keretéül szolgál, uniós társintézménye pedig az EGSZB. A GTSZ-nek jelenleg 43 tagja van, ebből 18 a gazdasági életet, 11 a civil szférát és nyolc a tudományt képviseli.
