A Duna elöntötte a Balkánt is
A szerbiai tetőzés után várhatóan ma vagy holnap éri el csúcspontját Romániában és Bulgáriában a dunai árvíz. A 111 éves rekordot megdöntő árhullám miatt Romániában 12 körzetben hirdettek ki szükségállapotot, mintegy 44 ezer hektárnyi búza- és kukoricaföldet – erdőkkel együtt összesen százezer hektárnyi területet – öntött el az áradás, a hatóságok pedig azt tervezik, hogy további 26 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet árasztanak el a városok védelme céljából. A gátak átszakadása miatt már hétfőn is több mint 3200 embert és mintegy hatezer állatot kellett kimenekíteni a dél-romániai Rast nevű faluból, a közeli Negoi községből 230 embernek kellett elhagynia otthonát, Calarasiból pedig turistákat kellett egy nemrég megnyitott folyóparti szállodából evakuálni. A következő napokban tetőző árhullám miatt várhatóan további több száz embert kell majd kitelepíteni. A tavalyi áradáskor 74-en haltak meg, és 1,5 milliárd eurós kár keletkezett a mezőgazdasági területeken, illetve az infrastruktúrában.
Bulgáriában hét régióban hirdettek ki szükségállapotot, az északnyugati 50 ezres Vidinben 1200 fős sátortábort vertek fel az evakuáltak számára. A hétvégén 966 centiméteres víz a város ipari körzetének nagy részét elárasztotta. Nikopol iparvárosnak már közel a felét elöntötte, valamint további nehézségekről számolnak be Fetestiből, Ruszéból és Zabonavonóból. Utóbbiban a hatóságok már felkészültek 600 ember kimenekítésére.
Az utóbbi időszak heves esőzései, illetve a hóolvadás miatt meginduló árhullám az elmúlt napokban Szerbiában tetőzött. A helyi hatóságok tíz régióban hirdettek szükségállapotot, mivel a Duna és három mellékfolyója, a Száva, a Tisza és a Temes is rendkívül magas vízszintet ért el. A Duna és a Száva találkozásánál fekvő Belgrádban a 843 centiméteres vízállás miatt az alacsonyabban fekvő utcák és az erőd is víz alá került. Mintegy száz épület károsodott meg és több száz embernek kellett elhagyni lakhelyét. A fővárost 250 kilométer hosszan védik a kiépített gátak a rekordszintű vízszint ellen, azonban az állandó nyomás miatt fennáll a gátszakadás veszélye. A szerbiai árvízvédelmi egységek vezetője szerint ugyanis a magas vízszint a következő 10-15 napban még megmarad. A szerb fővárostól délre található Ritopeknél is súlyos a helyzet, itt a helyiek további homokzsákokat kértek a védekezéshez. Szerbiában a legmagasabb vízállást (957 centiméter) Velikó Gradisténél, a román határ mellett mérték. Továbbá Smeredevó körül is igen kritikus a helyzet. A Szerbia éléskamrájának számító Vajdaságban 10 ezer hektár mezőgazdasági terület kerül víz alá, míg 200 ezer hektárt a sár lepett el, s ez igencsak veszélyezteti a termést. Szerbiában az utolsó nagy árvízkor, 1965-ben 40 centiméterrel alacsonyabb volt a vízszint.
