Előre szóltak: ezt az uniós országot támadhatja meg először Oroszország, ő a leggyengébb láncszem – erre kevesen gondoltak
Pojar az Ukrinformnak adott interjúban arról beszélt, hogy Európa és a NATO hajlamos automatikusan a balti államokra gondolni, amikor egy esetleges orosz–NATO-konfrontáció kerül szóba és ennek megvan az oka: Észtország, Lettország és Litvánia földrajzilag sérülékeny, kis területű országok, közvetlenül Oroszország és Fehéroroszország árnyékában. A cseh szakértő szerint azonban éppen ezért mára sokkal jobban felkészültek, és a szövetségesek figyelme is erősebben irányul rájuk.
Bulgária és a Baltikum esete a NATO-ban
Ezzel szemben Bulgária teljesen más gyengeségtől szenved, Pojar arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország ugyan NATO-tag, de védelmi kiadásai elmaradnak a balti államokétól, miközben a szövetségesi fókusz sem olyan erős rajta. Emellett Bulgáriát évek óta politikai instabilitás jellemzi, több előre hozott választással és nehezen összeálló kormányokkal. A szakértő szerint Moszkva szemszögéből egy ilyen ország alkalmasabbnak tűnhet arra, hogy ott „teszteljenek” valamit, mint a Baltikumban, ahol
a NATO jelenléte és felkészültsége látványosabb.
Fontos, hogy Pojar nem feltétlenül klasszikus katonai invázióról beszélt. Szerinte Oroszország tanult az Ukrajna elleni háborúból, és egy következő művelet nem biztos, hogy ugyanazt a forgatókönyvet követné. A próbatétel lehet hibrid, politikai, gazdasági vagy más, nehezebben azonosítható nyomásgyakorlás is. A NATO ötödik cikkelye egy nyílt támadás esetén egyértelmű, a szürkezónás műveletek viszont sokkal nehezebb döntési helyzetet teremtenek.
Az Európai Unió illúziókban él
A volt tanácsadó szerint Európa legnagyobb biztonsági kihívása ma az, hogy Oroszország ismét komolyan vegye. Ehhez nem elég a politikai nyilatkozat vagy a diplomáciai figyelmeztetés: az európai országoknak erősíteniük kell saját védelmi iparukat, hadseregeiket és elrettentő képességeiket. Pojar úgy fogalmazott, a kontinensnek el kell jutnia oda, hogy bármely potenciális agresszor kétszer is meggondolja, érdemes-e
próbára tenni egyes európai országokat.
A szakértő szerint Európa egyik illúziója, hogy elegendő kizárólag védekező képességeket építeni. Úgy látja, a nemzetközi jog önmagában nem állítja meg azokat a rendszereket, amelyek nem érzik magukra nézve kötelezőnek. Ha Európa nem képes nemcsak megállítani egy támadót, hanem kárt is okozni neki, vagy szükség esetén saját területén kívül is műveleteket folytatni, akkor csak félig lesz védett.
Pojar szerint a NATO keleti szárnyáról szóló vitákban Bulgária ritkábban kerül elő, mint Lengyelország, Románia vagy a balti államok. A Fekete-tenger azonban az ukrajnai háború kezdete óta stratégiai térséggé vált: Ukrajna, Oroszország, Törökország, Románia és Bulgária érdekei egyszerre találkoznak ott. A figyelmeztetés lényege éppen az, hogy Moszkva nem biztos, hogy ott keresi majd a gyenge pontot, ahol Európa várja.
