A hiánycél ismét elvétve - a PM mégis ünnepel

Tavaly ismét – sorozatban a negyedik évben – vétette el a kormányzat a költségvetési hiánycélt, ez világossá teszi, hogy a deficit a ciklusban magas szinten ragadt be. Ezek azonban a Pénzügyminisztériumot (PM) nem zavarják, a tárca az adatot győzelmi jelentésként próbálja eladni.
A kormányzat pénteken küldte el Brüsszelnek a Központi Statisztikai Hivatal, a PM és a jegybank által elkészített jelentést a 2005. évi államháztartási egyenlegről és az államadósságról. A költségvetési hiány a tervezettnek megfelelően alakult: a GDP 6,1 százalékát tette ki az uniós módszertan szerint – jelentette a pénzügyi tárca. Az adatot több okból is erős fenntartással kell kezelni. Az ugyanis a nyugdíjkorrekcióval számolt adat. Szerettük volna megtudni, mekkora a nyugdíjreform hatása nélküli deficit, a PM azonban erről nem kívánt tájékoztatást adni. Ám megbízható forrásból úgy tudjuk, a korrekció mértéke nagyobb lett a legutóbb közzétettnél, így az e nélkül számolt hiány a bruttó hazai termék 7,5 százalékát tette ki a kormányzat 7,4 százalékos céljával szemben. Ráadásul azért nem 7,7 százalékos lett a deficit, mert tavaly év közben egy módszertani váltás (úgynevezett FISIM-korrekció) nyomán a nominális GDP felfele módosult, így pedig kisebb GDP-arányos hiány adódott.
A kabinet eredetileg 4,7 százalékos célt határozott meg, ezt srófolta feljebb tavaly szeptemberben 7,4-re. Vagyis még a rosszabb terv sem teljesült. Ez azt is jelenti, az államháztartási deficit a ciklus minden évében az ígéretek ellenére rendre magasabb lett, a hangoztatott csökkenés helyett 7 százalék körül ragadt be. Ám a 7,5 százalék sem biztos: egy-két héten belül az Eurostat közzéteszi az általa első körben jóváhagyott számokat. Szeptemberben lesz a második felülvizsgálat, a végleges adat pedig 2007-re lesz meg. Tavaly az EU statisztikai hivatala mind az első, mind a második revízió során emelte a kormányzattól kapott 2004-es adatot.
Lapunk azt is szerette volna megtudni, a tavaly év végi reptér-privatizáció, Mol-ügylet és a maradványképzés alól felszabadított pénzek elköltése hogyan érintette a szaldót, ám a pénzügyminisztérium hárította a válaszadást, mondván, előbb Brüsszel ismerje meg a jelentést.

Utóbbi módszertan szerint az államadósság bizonnyal meghaladta a 60 százalékos korlátot: az évről évre növekvő korrekció mértéke 2004-ben 3,1 százalék volt.

Utóbbi módszertan szerint az államadósság bizonnyal meghaladta a 60 százalékos korlátot: az évről évre növekvő korrekció mértéke 2004-ben 3,1 százalék volt. -->