A Le Monde Magyarországról: "A nacionalista jobboldal revánsot kíván venni a szocialistákon"
"Magyarország: a nacionalista jobboldal revánsot kíván venni a szocialistákon" című elemzésében a tekintélyes párizsi újság úgy véli: a parlamenti választások sorsa a "két fiatal karizmatikus vezető" között fog eldőlni; "Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az egykori KISZ-vezetőből lett milliomos üzletember, aki a hatalmon lévő szocialista pártnak új lendületet adott és Orbán Viktor, a 2002-es Európát nyugtalanító, populista és nacionalista hangvételű kampányban legyőzött volt miniszterelnök között".
A Le Monde szerint a liberális partnerei által megtagadott Medgyessy Pétert felváltó Gyurcsány mindent megtesz, hogy az 1989-es demokratikus fordulat óta ő lehessen az első olyan magyar miniszterelnök, aki hivatalában maradhat a választások után.
A közvélemény-kutatási adatok alapján nem lehet megjósolni a választások kimenetelét, de az MSZP és a Fidesz-MPSZ kampányígéreteit "egyhangúlag populistának és irracionálisnak ítélik meg gazdasági és politikai körökben, de még a 8 millió választó nagy része is" - emlékeztet a francia újság. A magyar sajtó adataira hivatkozva a Le Monde szerint a Fidesz-MPP ígéretei megközelítőleg 14,6 milliárd, az MSZP-é pedig 5,4 milliárd euróba kerülnének.
A Le Monde hangsúlyozza: a kilencvenes évek privatizációinak köszönhetően a magyar gazdaság szerkezetváltása 2005-ben 4,3 százalékos dinamikus gazdasági növekedést és 3,6 százalékra leszorított inflációt tett lehetővé. Ugyanakkor az uniós csatlakozás óta felgyorsult fejlődésnek örvendő országot kiadásai miatt "valutaválság és kamatemelés fenyegeti" - vélte a lapnak nyilatkozó Emma Ménascé, az IXIS Befektetési Bank közgazdásza.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Brüsszelhez hasonlóan nem zárja ki a 7-9 százalékos GDP-arányos deficitet az idei évre, amely az Európai Unióban a legmagasabb lenne - mutat rá a Le Monde, amely szerint ez nem túl jó perspektíva a magyarok vásárlóerejére nézve, akik közül sokan vettek fel euróban tíz évre szóló gépkocsi- és lakáshiteleket.
A Le Monde szerint bár a szocialisták továbbra is elképzelhetőnek vélik az euró 2010-es bevezetését, ezt a célt elemzők irracionálisnak tartják, s az ellenzék is azzal vádolja a kormányt, hogy mindent megtesz ellene. Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének az ország eladósodásáról tett kijelentéseit idézve a párizsi lap megjegyzi, hogy mindkét oldal uniós támogatásokból kívánja fedezni a választások után elengedhetetlen infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformokat.
Az igazi különbség a két párt között a privatizáció és az utóbbi évek liberalizációs politikájának folytatásáról vallottakban nyilvánul meg - írta a Le Monde. "Kóka János gazdasági miniszter privatizálni szeretné a kórházakat, a postát, a közlekedést. Ezzel szemben Lengyelországhoz hasonlóan a Fidesz konzervatívjai - akik nacionalista húrokat pengetve kívánják a néprétegeket egyesíteni - visszaállamosításról (például a fővárosi repülőtér esetében) beszélnek, vagy legalábbis az állami javak külföldieknek való kiárusításának leállításáról" - zárja elemzését a Le Monde. (MTI)
