Átalakítás és bővítés

Nyolc délkelet-európai ország miniszterelnökének részvételével magas rangú uniós tisztviselők jelenlétében ma kezdődnek el a közép-európai szabadkereskedelmi egyezmény (CEFTA) átalakításról és kiterjesztéséről szóló tárgyalások. A közép-európai dimenzióját az alapító Magyar-, Lengyel-, Csehország és Szlovákia, valamint a később csatlakozott Szlovénia EU-belépésével elvesztett CEFTA jelenleg Horvátországot, Bulgáriát, Romániát és Macedóniát foglalja magában; a tervek szerint az év végéig Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Albánia, illetve Moldova is csatlakozik. A várhatóan jövőre megvalósuló bővüléssel egy időben az is fontos fejlemény lesz, hogy a térség kereskedelmét szabályozó 31 bilaterális egyezményt egyetlen szerződés váltja fel, s ez a remények szerint tovább erősítheti a gazdasági kapcsolatokat. A jelenlegi komplex szabályozás „rémálom azoknak a kereskedőknek és befektetőknek, akik régióban gondolkoznak” – idéz egy uniós tisztviselőt a Reuters.

Az átalakítással az ipari termékek esetében közel százszázalékossá válik a kereskedelmi liberalizáció, és szabadabbá válik az agrártermékek piaca is. Hatástanulmány és pontos számok hiányában azonban a következmények kevéssé láthatók előre. A kérdés európai jelentőségét mutatja, hogy a mai bukaresti találkozón jelen lesz Wolfgang Schüssel, az EU soros elnökségét adó Ausztria kancellárja, Olli Rehn bővítési, Peter Mandelson kereskedelmi, valamint Siim Kalas adminisztratív reformokért felelős biztos. Az unió ugyanis fontos tanulóterepnek tekinti a CEFTA-t a tagságra pályázó délkelet-európai országok számára. A régió gazdasági integrációját az EU a helyi konfliktusok kezelésére 1999-ben útjára indított délkelet-európai stabilitási paktum keretében is támogatja. Brüsszelben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szabadkereskedelmi övezet létrehozása az unió és a térség országainak kapcsolataiban nem hoz változást, mert azokat továbbra is kétoldalú megállapodások szabályozzák majd.

A CEFTA a Macedóniával folytatott csatlakozási tárgyalások tavaly novemberi lezárásakor döntött arról, hogy a további bővítés érdekében enyhítik a felvételi kritériumokat. Így a jövőben nem lesz előírás, hogy a csatlakozó ország uniós tagjelölt legyen; elegendő, ha intézményesített kapcsolatokat ápol az EU-val, és kész a WTO szabályainak tiszteletben tartására (a tagság nem feltétel). Szerbia és Montenegró, Albánia, valamint Bosznia-Hercegovina már megkezdte a társulási egyezmény megkötését célzó tárgyalásokat az EU-val. Moldova nemrég állapodott meg egy politikai, gazdasági és társadalmi reformokat, illetve a kétoldalú kapcsolatokat felölelő akciótervben.