BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bionövények kontra GMO-k

Tegnap fejeződött be a génmódosított növények (GMO-k) termesztéséről tartott bécsi konferencia, amelyen az EU-tagállamok szakminiszterei mellett környezetvédelmi, illetve gazdálkodó szervezetek képviselői vettek részt. A találkozó főként az úgynevezett koegzisztencia kérdésével foglalkozott, vagyis a hagyományos, a bio-, illetve a génkezelt növények egymás melletti termesztésének lehetőségeit vitatta meg. Az Európai Bizottság még márciusban kiadott közleményében leszögezte: jelenleg nem látja indokoltnak, hogy az együtt termesztésre vonatkozóan uniós szintű szabályozás szülessen. Ezt azzal indokolta, hogy a génkezelt növények termesztésével kapcsolatos tapasztalat még rendkívül csekély az EU-ban, illetve hogy annak feltételei nagyon eltérők az egyes országokban. Egy hónappal ezelőtt a bizottság ezért úgy döntött, mielőtt bármilyen döntés születne az ügyben (a testület e témában tartandó első ülésére április 12-én kerül sor), konzultációt indít a kérdésben érdekelt szereplőkkel. Az ezt a célt szolgáló bécsi konferencián Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a különböző típusú növények elkülönítése megfelelő legyen, megakadályozva, hogy a nem génkezelt növényeket termesztő gazdák földjei gm-magvakkal szennyeződjenek a véletlenszerű keveredés során. Mindazonáltal a mezőgazdasági biztos azt is kiemelte: a tagállamok koegzisztencia-szabályozásai nem lehetnek olyan szigorúak, hogy a génkezelt növényeket termesztőknek ne legyen esélyük a piacra kerülni.

Eddig még csak öt tagállamban (Ausztria, Csehország, Dánia, Németország, Portugália) alkottak saját szabályozást az együtt termesztésre vonatkozóan. A magyar jogszabály előkészületben van, a környezetvédelmi minisztérium éppen a bécsi konferencián lévő illetékesét nem tudtuk elérni, annyit azonban az előzetes hírek szerint tudni lehet, hogy a magyar jogszabálytervezet uniós összehasonlításban a szigorúbbak közé tartozik.

Spanyol fölény Európában

Kereskedelmi célból csupán kétfajta génmódosított kukoricát lehet termeszteni az EU-ban. A legnagyobb arányban Spanyolországban folyik a termesztés, ahol a 2004-ben 58 ezer hektáron vetettek génkezelt kukoricát, ez a teljes mennyiség 12 százaléka. Magyarországon jelenleg tilalom van érvényben.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.